Ugrás a tartalomhoz

Takácscincér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Takácscincér
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Lamiinae
Nem: Lamia
Tudományos név
Lamia textor
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Takácscincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Takácscincér témájú médiaállományokat és Takácscincér témájú kategóriát.

A takácscincér (Lamia textor) a cincérfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, főleg fűzfákon élő bogárfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A takácscincér testhossza 15-32 mm. Testalkata vaskos, erőteljes. Az előtor nagyjából négyzet alakú, oldalaiból egy-egy tüske áll ki; szárnyfedőinek oldalvonalai kb. a felükig párhuzamosak. Alapszíne fekete, felszínét barna, molyhos szőrök fedik, így matt sötétbarnának tűnik. Szárnyfedői szemcsézettek és hátul ráncoltak, felületüket néhány sűrűbben molyhos, sárgásbarna szőrfolt díszíti. Hártyás szárnyai jól fejlettek, a bogár röpképes. Feje a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Csápjai mindkét nem esetében rövidebbek a testénél, az első íz különösen vaskos.

Elterjedése és életmódja

[szerkesztés]

Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől egészen Japánig. Magyarországon az Alföldön és az alacsonyabb domb- és hegyvidékeken él, elterjedt, helyenként gyakori faj.

Vízparti, ártéri erdők, ligetek lakója. Lárvája elsősorban fűz (esetleg nyár, nyír vagy éger) törzsének alsó részén (többnyire a föld alatt, gyakran vízben álló), gyökértáján, vagy magukban a vastagabb gyökerekben él. Fejlődése 2-4 évig tart, eközben a kéreg alatt, majd a fában rágja kiterjedt galériáit. Gyengébb vagy fiatalabb fák elpusztulhatnak károsítása következtében. A lárva az utolsó telelést követően tavasszal bábozódik. Az imágók szokatlanul hosszú ideig, 300 napig is élhetnek, kora tavasztól kora őszig rajzanak (május-júniusban láthatók leggyakrabban). Alkonyatkor, éjjel aktívak, de néha nappal is láthatóak, ahogyan a talajon vagy az alacsonyabb cserjéken mászkálnak lomhán.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]