Tafner Vidor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tafner Vidor (Bátaszék, 1881. november 2.Budapest, 1966. október 11.) zoológus, ötvös.

Élete[szerkesztés]

A kolozsvári egyetemen szerzett doktori diplomát 1905-ben, később ugyanott dolgozott tanársegédként. Rovarokkal és atkákkal foglalkozott. 1906-tól Besztercebányára ment tanítani, itt kísérleteket végzett egy új üvegfajta előállítására. Az első világháborút követően elköltözött Székesfehérvárra költözött, nyugalmazása után ötvösmesterséggel foglalkozott. 1927-től kerámiáműhelyt vezetett, melynek megszűntével, 1936-ban újból az ötvösmesterséggel kezdett foglalkozni. 1964-ben Budapestre költözött. Kísérletezett zománcokkal, készített kalapált réztárgyakat, s emellett üvegkísérleteket is végzett. Ékszereit filigrán technikával készítette, legnagyobb szabású munkája a sümegi ezüst cibórium. A székesfehérvári Csók István Képtár 1965-ben gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. Mesterei voltak: Kiss Ferenc, Csajka István, Hepka Károly, Hibján Samu. Dr.Tafner Vidor Imre Mór házasságot kötött 1907. december 28-án, Baja Belvárosi templomban.Felesége Ullmann Ilona Anna Mária, aki 1885-ben született Budapest-Terézváros.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Összenövesztett pillangók (németül is, Bp., 1901);
  • A Rhynolophusok tapintó készülékéről (Kolozsvár, 1904);
  • Az atkafélék (Temesvár, 1904);
  • Az atkafélék földrajzi elterjedése (Bp., 1905).

Források[szerkesztés]