TMS320

A TMS320 a Texas Instruments egyik digitális jelprocesszor- (DSP) sorozatának átfogó elnevezése. 1983. április 8-án volt bevezetve a TMS32010-es processzorral, ami akkoriban a leggyorsabb DSP volt a piacon.
A processzor különféle változatokban elérhető, fixpontos aritmetikával és lebegőpontos aritmetikával egyaránt. A TMS320 processzorok MOS integrált áramkörök formájában készültek, NMOS és CMOS változatokban is.
Ezt a processzorsorozatot digitális jelfeldolgozás társprocesszorként és néhány alkalmazásban a fő CPU szerepében használják. Az újabb megvalósítások támogatják a szabványos IEEE JTAG vezérlést a boundary scan teszteléshez és az áramkörön belüli hibakereséshez.
Az eredeti TMS32010 és annak későbbi változatai a módosított Harvard-architektúrájú CPU példái, amely külön címtartományt biztosít az utasítás- és adatmemória számára, de a képes adatértékek olvasására az utasításmemóriából. A TMS32010 architektúrájában van egy gyors szorzó-akkumuláló művelet, amely igen hasznos mind a DSP alkalmazásokban, mind az a számítógépes grafikában használt transzformációkban. Az 1985-ben kibocsátott Apollo Computer DN570 Munkaállomás grafikus vezérlőkártyája a TMS32010-en alapult és másodpercenként 20 000 2D vektort volt képes transzformálni.
Változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A TMS320 architektúra már több mint 40 éve létezik, így számos termékváltozat alakult ki. A Texas Instruments által használt termékkódok az első TMS32010 processzor után a processzorsorozat tagjainak jelölésére egy „TMS320Cabcd” szerkezetű kódot alkalmaztak, ahol az „a” a fő sorozat, a b a generáció és a cd pedig egy kisebb alváltozatot jelölő egyedi szám.
Emiatt a DSP-kkel foglalkozók gyakran „C5x”-ként rövidítenek egy processzort, mikor annak valódi neve például TMS320C5510, mivel minden termék neve „TMS320”-szal kezdődik, és minden processzor, amelynek a nevében szerepel a „C5” betűszó, kódkompatibilis és ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkezik. Hasonlóan, egy alcsoportra hivatkozhatunk például C55x-ként, mivel az azonos sorozatban és generációban lévő processzorok még jobban hasonlítanak egymásra.
A TMS320 processzorokat MOS integrált áramköri lapkák alakjában gyártják, NMOS és CMOS technológiájú változatokban is.[1]
Jelölések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A TMS előtag azt mutatja, hogy a processzor a gyártásra teljes mértékben készen álló, minősített „éles” eszköz. További lehetséges előtagok a TMX vagy a TMP, amiket a prototípus-változatokra használnak.[2] A 320 után egyszerűen az eszközcsalád kódja következik, kiegészítve a TMS320 MCU családdal.
Legacy sorozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- TMS320C1x, első generációs 16 bites fixpontos DSP-k. Minden processzor ezekben a sorozatokban kódkompatibilis a TMS32010-zel.
- TMS32010, az első külső memóriát használó processzor az 1983-ban bemutatott első sorozatban
- TMS320M10, ugyanaz a processzor, belső 3 KiB-os ROM-mal
- TMS320C10, TMS320C15, TMS320C25, stb.
- TMS320C2x, második generációs 16 bites fixpontos DSP-k. Minden processzor ezekben a sorozatokban objektumkód-kompatibilis a TMS32020-szal és forráskód-kompatibilis a TMS32010-zel.
- TMS32020, a második sorozat első processzora
- TMS320C25, 40 MHz-es CMOS verzió, jelentősen továbbfejlesztett funkciókészlettel
- TMS320C25-50, a TMS320C25 50 MHz-es verziója
- TMS320C26, megegyezik a TMS320C25-tel, a 4 K-szavas ROM nélkül
- TMS320E25, megegyezik a TMS320C25-tel, a 4K szavas, csipen belüli programtárolója ROM helyett EPROM[3]
- TMS320C3x, 32 bites lebegőpontos DSP, késleltetett elágazási logikát használ, akár három késleltetési réssel.[4]
- TMS320C30, 27–50 MHz órajel, 8 KiB belső SRAM, 5 Volt
- TMS320C31, 27–60 MHz órajel, 8 KiB belső SRAM, 5 Volt, a TMS320C30 csökkentett változata a 2. soros port és a 2. memóriabusz eltávolításával, felhasználói ROM felváltva gyári ROM bootloaderrel
- TMS320LC31, 33–40 MHz, 3,3 voltos verziójú TMS320C31
- TMS320C32, 40–60 MHz, 2 KiB belső SRAM, 5 Volt, hozzáadott 2. DMA koprocesszor, megváltoztatja a külső memóriasínt 8/16/32 bit széles memóriahozzáférés lehetővé tételére, míg a többi C3x alkatrész csak 32 bites
- TMS320VC33, 60–75 MHz, 136 KiB belső SRAM, 3,3 V bemeneti/kimeneti feszültség, 1,8 V magfeszültség, a TMS320C31 kibővített változata 128 KiB belső SRAM bővítéssel
- TMS320C4x, 32 bites lebegőpontos.
- TMS320C8x, multiprocesszoros csip.[7]
- TMS320C80 MVP (multimédiás videóprocesszor), benne egy 32 bit lebegőpontos „mester” processzor és négy 32 bites fixpontos „szolga” processzor.
C2000 sorozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A C2000[8] mikrovezérlő család 32 bites mikrovezérlőkből áll, integrált perifériákkal valós idejű vezérlő alkalmazásokhoz. A C2000 5 alcsaládból áll: az újabb C28x + ARM Cortex M3 sorozat, a C28x Delfino lebegőpontos sorozat, a C28x Piccolo sorozat, a C28x fixpontos sorozat, és a C240x, egy régebbi 16 bites vonal, amelyet új fejlesztésekhez már nem javasolnak. A C2000 sorozat nagy teljesítményű lapkára integrált vezérlőperifériái miatt jelentős, melyek között PWM, analóg-digitális átalakító (ADC), kvadratúra kódoló és adatrögzítési/mérési modulok találhatók. A sorozat támogatja az I²C, SPI, soros (SCI), CAN, watchdog, McBSP (Multichannel Buffered Serial Port), külső memóriainterfész és GPIO interfészeket. A C2000-es sorozat jól alkalmazható számos valós idejű vezérlőalkalmazáshoz, az olyan funkcióknak köszönhetően, mint a PWM hullámforma szinkronizálása az ADC egységgel. A C2000 családot motorhajtás és -vezérlés, ipari automatizálás, napenergia és egyéb megújuló energiaforrások, szerverfarmok, digitális energiaellátás, power-line communication és világítás területeken alkalmazzák. Speciális alkalmazásokhoz, mint a motorvezérlés, digitális energiaellátás, napenergia, és LED-es világítás, alacsony költségű készletek sorozatában is elérhető.
C5000 sorozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- TMS320C54x 16 bites fixpontos DSP, benne 6 fokozatú sorrendi végrehajtású futószalag, párhuzamos betöltés/tárolás az aritmetikai műveletekhez, szorzó-összeadó művelettel rendelkezik és egyéb DSP fejlesztéseket tartalmaz. Belső többportos memória. Nincs gyorsítótár-egysége.[9]
- Népszerű volt a 2G és GSM szoftveralapú mobiltelefonos rádiók körében; a C54x-et a korai okostelefonokban, többek között a Nokia és Ericsson készülékeiben használták az 1990-es évek vége felé, melyekben multimédiás feldolgozási feladatokat végzett.[10]
- Annak idején a mobiltelefonok felhasználói felületének javítására irányuló törekvés vezetett az ARM7 általános célú processzorként elfogadásához a felhasználói felület és vezérlés kezelésére, a DSP-t tehermentesítve. Ez vezetett a kétmagos ARM7+C54x DSP létrehozásához, amely később az OMAP termékcsaláddá alakult.
- TMS320C55x generáció – fixpontos, C54x kódot futtat, de több a belső párhuzamosság (második ALU, kettős MAC, nagyobb memória-sávszélesség) és több regiszter, emellett sokkal alacsonyabb fogyasztású működést támogat.
C6000 sorozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A TMS320 C6000 sorozat, avagy TMS320C6x: VLIW-alapú DSP-k.
- TMS320C62x fixpontos – 2000 MIPS/1,9 W
- TMS320C67x lebegőpontos – kódkompatibilis a TMS320C62x-szel
- TMS320C64x fixpontos – kódkompatibilis a TMS320C62x-szel
- TMS320C67x+ lebegőpontos – a TMS320C67x architekturális frissítése
- TMS320C64x+ fixpontos – a TMS320C64x nagyobb architekturális frissítése
- TMS320C674x fix- és lebegőpontos – a C64x+ és a C67x+ egyesítése
- TMS320C66x fix- és lebegőpontos – visszafelé kompatibilis a C674x-szel
A C6000 sorozatú DSP-ket tartalmazó egyéb alkatrészek a következők:
- A DaVinci csipek egy vagy két ARM9 processzort és egy C64x+ vagy C674x DSP-t tartalmaznak
- Az OMAP-L13x csipek egy ARM9 (ARMv5TEJ) processzort és egy fix- és lebegőpontos DSP-t tartalmaznak
- Az OMAP243x csipek egy ARM11 (ARMv6) processzort kombinálnak egy C64x sorozatú DSP-vel
- Az OMAP3 csipek egy ARM Cortex-A8 (ARMv7) processzort tartalmaznak egy C64x+ DSP-vel
- Az OMAP4 és OMAP5 csipek egy ARM Cortex-A9-et vagy A15-öt (ARMv7) tartalmaznak egy egyedi, Tesla (vagy C64T) néven ismert C64x+ származékkal
C7000 sorozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A C7000 sorozat 2020 elején jelent meg, de a magok külön-külön nem kaphatók. 2023 augusztusától csak más SoC-okba csomagolva kaphatók, mint például a TDA4VM, amely egy C71x DSP-t tartalmaz.[11]
DaVinci sorozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A DaVinci sorozat egylapkás rendszerekkel indult, egy beágyazott C6000 sorozatú (C64x+) DSP-t, ARM9 alkalmazásprocesszorokat és digitális média perifériákat felhasználva. Léteznek ARM és DSP nélküli változatok is. A gyártó kifejezetten videófeldolgozási feladatokra ajánlja. Az eredeti csipek támogatták az NTSC és PAL formátumot, míg az újabbak a HDTV-t.
OMAP változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az OMAP változatokban szintén ARM processzor található az eszközben, speciális társprocesszorokkal kiegészítve. Vannak OMAP processzorok egyéb másodlagos processzorokkal is, amelyek nem feltétlenül DSP-k.
DA változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A DA változatok a „digitális audió”, azaz a digitális hangfeldolgozást célozzák.
- A DA25x egy ARM processzor és egy C55x mag. Rendelkezik beépített perifériával, például USB slave vezérlővel és biztonsági funkciókkal. A csip dokumentációja csak a Texas Instruments NDA aláírása után érhető el. Ezeket a változatokat kizárólag a Creative ZEN és Dell Digital Jukebox MP3 playerekben alkalmazzák, elsődleges CPU-ként és jelprocesszorként a teljes MP3 adatfolyam feldolgozásához.
- A TMS320DA7xx Aureus csipek C67x+ DSP-kre épülnek
- A DA830/DA828 Aureus csipek az OMAP-L137-en alapulnak, és tartalmaznak egy 300 MHz-es C674x DSP-t és egy 300 MHz-es ARM926ES-J magot.[12] A DA828 változat csökkentett be-/kimeneti képességekkel rendelkezik és 176 tűs TQFP tokozásban kerül forgalomba, 256 golyós PBGA helyett.
- A DA610/601 egy C67x maggal rendelkező processzor. Lapkára integrált perifériákkal rendelkezik, amelyek az 5.1-es vagy 7.1-es rendszerű audiókodekekhez való csatlakozáshoz szükségesek. Ezt a csipet a YAMAHA csúcskategóriás készülékeiben használják (vevőkészülékek, AV-erősítők, házimozi-rendszerek): RX-V1400, RX-V2400, RX-V2500, RX-V1600, RX-V2600.[13]
DM változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A DM változatok a digitális média feldolgozására szolgálnak.
- DM270 – egy ARM7TDMI mag és egy TMS320 C5409 DSP
- DM320 – egy ARM926 mag és egy TMS320 C5409 DSP
- DSC25 – egy ARM7TDMI mag és egy TMS320 DSP (MP3/AAC dekóder, mintavételi sebességkonverter, hangerőszabályzó, spektrumanalizátor, equalizer modulokkal)
- Texas Instruments DaVinci csipek
Egyéb szállítók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A General Instrument második forrásként (second source) gyártotta a TMS32010-et.

1991 körül a ZMD (Zentrum Mikroelektronik Dresden) gyártotta a TMS32020 egy CMOS-változatát, U320C20FC jelöléssel.[14]

A TMS320 sorozat számos eszközét gyártja a voronyezsi NIIET 1867 sorozatnév alatt,[15] beleértve a TMS320C25 egy sugárzástűrő változatát 1867VM7T (oroszul: 1867ВМ7Т) jelöléssel. 2009-ben kezdődött a TMS320C546 klónjainak gyártása a mikroáramköröket gyártó moszkvai PKK Milandrnál, 1967VC1T jelöléssel (oroszul: 1967ВЦ1Т)[16] és 2016-ban az MVC Nyizsnyij Novgorod üzemében, mint 1910VM1T (oroszul: 1910ВМ1Т).[17] A PKK Milandr gyártja még a TMS320C54x-t egy kiegészítő ARM-maggal, 1901VC1T jelöléssel (oroszul: 1901ВЦ1Т).[18][19]
Szoftvertámogatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A TMS320 sorozat C, C++, és/vagy assembly nyelven programozható. A TMS320 processzorok programfejlesztését leginkább a Texas Instruments saját eszközláncával és Code Composer Studio integrált fejlesztői környezetével végzik, mivel ez utóbbi tartalmaz egy mini operációs rendszert is, a DSP/BIOS-t. Ezen kívül a Chemnitzi Műszaki Egyetem egy részlege előzetes támogatást fejlesztett a TMS320C6x sorozathoz a GNU Compiler Collectionben.[20]
2007 novemberében a TI eszköztárának egy részét freewareként (ingyenesen) kiadta a nem kereskedelmi felhasználók számára, a csupasz fordítót, assemblert, optimalizálót és linkert kínálva, saját licenc alatt.[21][22] Azonban ez sem az IDE-t, sem a hibakereső programot nem tartalmazza, így a hibakereséshez és a DSP-k JTAG-hozzáféréséhez a felhasználóknak továbbra is meg kell vásárolniuk a teljes eszközkészletet.
2010-ben a Texas Instruments szerződést kötött a CodeSourcery-vel (a megbízás később egy felvásárlás részeként Mentor Graphicshoz került), hogy mély integrációt és támogatást biztosítson a C6x sorozat számára a GCC-ben, a Linux kernel C6x-re történő portolásának részeként. Ennek eredménye, hogy a C6x támogatott architektúra lett a GCC 4.7-es kiadásában, 2012. március 22-én.[23]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "TMS320C25". Texas Instruments. Hozzáférés: 2019. december 10.
- ↑ https://www.ti.com/lit/er/sprz379a/sprz379a.pdf
- ↑ "TMS320 SECOND GENERATION DIGITAL SIGNAL PROCESSORS" (PDF). Texas Instruments. Hozzáférés: 2023. december 7.
- ↑ "The TMS320C30 Floating-Point Digital Signal Processor" (PDF). ti.com. 14. o. Hozzáférés: 2023. november 4.
- ↑ "TMS320C40". Texas Instruments. Hozzáférés: 2019. december 10.
- ↑ "TMS320C4x User's Guide" (PDF). 171(7-9). o. Hozzáférés: 2023. december 23.
- ↑ Guttag, Karl; (USA), Texas Instruments Inc. (1996. június 7.). Picone, Joseph (ed.). "TMS320C8x family architecture and future roadmap". Digital Signal Processing Technology. 2750: 2–11. Bibcode:1996SPIE.2750....2G. doi:10.1117/12.241977. S2CID 60536785. Hozzáférés: 2017. január 7.

- ↑ C2000 real-time microcontrollers, TI, 1995-2025
- ↑ "TMS320C54x DSP Reference Set - Volume 1: CPU and Peripherals" (PDF). www.ti.com. Hozzáférés: 2024. augusztus 6.
- ↑ Notes on Texas Instruments Processors, Prof. Brian L. Evans, 06/06/05
- ↑ TDA4VM, TI
- ↑ ez a "LinuxDevices article".
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) további információkat tartalmaz erről a platformról - ↑ ez az "IC Database". 2009. december 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. szeptember 22. oldal további információkat tartalmaz
- ↑ Heuer, Gert (1991). Digitaler Signalprozessor U320C20 [U320C20 digitális jelprocesszor] (német nyelven). Berlin: Verlag Technik. ISBN 978-3341009987.
- ↑ "DSP-процессоры" [DSP processzorok]. niiet.ru (orosz nyelven). Voronyezs: OAO "NIIET". 2018. június 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 2.
- ↑ "1967ВЦ1Т (аналог TMS320C546)" [1967VC1T (a TMS320C546 analógja)] (orosz nyelven). Moscow: PKK Milandr. 2009. május 20. Hozzáférés: 2017. január 9.
- ↑ "Микропроцессоры и микроконтроллеры" [Mikroprocesszorok és mikrokontrollerek] (orosz nyelven). Nizhny Novgorod: MVC. 2014. 2017. május 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 18.
- ↑ "Двухъядерный микроконтроллер компании "Миландр" для высоконадёжных применений" [Milandr kétmagos mikrokontroller nagy megbízhatóságú alkalmazásokhoz] (PDF) (orosz nyelven). Moszkva: PKK Milandr. 2016. április 27. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 18.
- ↑ 1901ВЦ1Т, 1996-2025
- ↑ Jan Parthey and Robert Baumgartl, Porting GCC to the TMS320-C6000 DSP Architecture, Appeared in the Proceedings of GSPx’04, Santa Clara, September 2004, (A GCC portolása a TMS320-C6000 DSP architektúrára)
- ↑ "TI frees its DSP toolchain".
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ Free DSP Compiler Available Archiválva 2012. július 30-i dátummal az Archive.is-en
- ↑ GCC 4.7 Release Series – Changes, New Features, and Fixes
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a TMS320 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- DSP termékoldal a Texas Instrumentsnél
- Texas Instruments enters the DSP market(angolul) – történelmi cikk a TI-től
- C2000 low cost experimenter kits
- c6000 Discussion Forum – a DSPRelated.com-on
- Linux-C6x 2012-2015-ös oldalak, GCC és Linux portok C6x-re történő átültetése
- – a TMS32010 digitális jelfeldolgozó létrehozásáról, történet
- Waves of Silence: Digisonix, active noise control, and the digital revolution Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. – korai kereskedelmi alkalmazás, TMS32010 használata aktív zajszabályozásra