T-betűs pávaszem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
T-betűs pávaszem
Aglia tau both sex.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Család: Pávaszemek (Saturniidae)
Nem: Aglia
Tudományos név
Aglia tau
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Répartition Aglia tau.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz T-betűs pávaszem témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz T-betűs pávaszem témájú médiaállományokat és T-betűs pávaszem témájú kategóriát.

A t-betűs pávaszem (Aglia tau) Eurázsia lombos erdeiben élő, a pávaszemek családjába tartozó lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A lepke szárnyfesztávolsága 60–84 mm, a hímek valamivel kisebbek a nőstényeknél. Szárnyaik alapszíne okkersárga; a hímek színezete intenzívebb narancsos-sárgás. Előfordulnak - elsősorban hegyvidékeken - sötétbarna vagy feketés változatai is. Mind a négy szárnyán feltűnő, széles fekete keretű sötétkék folt található, melyben fehér, stilizált T-betű formájú rajzolat látszik: erről kapta a faj a nevét. A szárnyak peremétől néhány mm-re vékony vagy szélesebb sötét sáv húzódik. A hátsó szárnyak fonákjának nagy része vörösbarna színezetű. A hímek csápja fésűs, míg a nőstényeké egyszerű.

A barna vagy krémszínű, tojás formájú, 2,5 x 1,9 mm-es petékből 10 12- nap múlva kelnek ki a hernyók. A halványzöld fiatal hernyók furcsa külsejűek: első és harmadik szelvényükből két-két hosszú, vörös-fehér, tüskés, a végén kettéágazó "szarv" áll ki. Hasonló szarv található a test végén, a hetedik szelvényen is, de itt csak egy darab látható; az anális régióban pedig rövid vörös tüske található. A hernyó egész testét kisebb fehér tüskék borítják. A nagy szarvszerű nyúlványok a növekedés során a vedlésekkel fokozatosan rövidülnek és az utolsó vedlés után eltűnnek. A kifejlett hernyó kb. 50 mm, színe élénkzöld, tora púpossá válik, oldalán a légzőnyílások magasságában élénk sárga sáv, efölött pedig ferde rövid csíkok látszanak. A zöld alapszínt apró sárga foltok pöttyözik. A hernyó 4-5 vedlésen megy át, mielőtt bebábozódik.

A báb 22–27 mm-es, szőrtelen, megnyújtott ovális alakú, felülete durva, színe barnásfekete.

Elterjedése[szerkesztés]

A t-betűs pávaszem Eurázsia egész palearktikus zónájának lombos erdeiben honos, Európától egészen a Távol-Keletig. Az északi hideg területekről, a déli mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről és Japánból hiányzik; az utóbbi országban, Szahalin déli részén és a Kuril-szigeteken közeli rokona, az Aglia japonica váltja fel. Magyarországon elsősorban a hegy- és dombvidéki bükkösökben, esetenként tölgyesekben él.

Életmódja[szerkesztés]

A faj főleg bükkerdőkben él 1600 m magasságig. Az imágó március végétől június elejéig repül, évente egy nemzedék nő fel. A hímek nappal és éjjel is, míg a nőstények inkább csak éjszaka aktívak. Az avarban pihenő nőstények által kibocsátott feromonokat a csapongva repülő hímek erősen fésűs csápjaik receptoraival érzékelik; a párosodás többnyire reggel történik. Pihenéskor összecsukott szárnyakkal üldögélnek a fatörzseken vagy az avaron. Fénycsapdákkal csak ritkán fogható és akkor inkább a nőstényeket vonzza a fény. A nőstények petéiket sorokban, maximum tízesével rakják le az ágakra, fakéregre. A hernyók elsősorban a bükkfa, esetleg a nyír, gyertyán, hárs, juhar vagy különböző tölgyfajok leveleivel táplálkoznak. A kifejlett hernyó az avarban, néhány selyemszálas gubóban bábozódik be és ebben a formában telel át.

Magyarországon védett, eszmei értéke 5 000 Ft.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]