Tűzgömb

Ez a szócikk a meteorról szól. Hasonló címmel lásd még: gömbvillám.

A tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét.^[1]

A Föld légkörébe érkező meteorok esetén átlagosan minden ezredik számít tűzgömbnek. Gyakrabban fordul elő a meteoresők idején, például a Geminidák vagy a Perseidák hullása időszakában. A tűzgömb kialakulásához többnyire 1 cm vagy annál nagyobb méretű szilárd anyag szükséges. Ritka esetben az ilyen meteorit a légkörben való izzás után elérheti a felszínt.

Azok a meteorok, amik később felizzanak a légkörben és ezáltal láthatóvá válnak, többnyire szuperszonikus sebességgel érik el a légkört.

A tűzgömb inkább kisbolygó eredetű anyagból keletkezik, mint üstökösből.

Ha a légkörben felrobbanó tűzgömb hangrobbanást kelt, az ilyen meteor neve bolida. A hangrobbanás kezdeti magassága 30–45 km körül van, ami percekkel később a földfelszínen hallható. Ha a meteor részekre szakad, többszörös hangrobbanás jöhet létre, ami mennydörgésszerű, folyamatosnak tűnő morgást hoz létre. A hangrobbanás általában azt jelzi, hogy a meteoroid részekre szakadt.

Ha a meteor mérete kellően nagy (≥150 m), kevésbé fékeződik le és többnyire csak kisebb részek válnak le belőle, majd az ilyen test meteorkrátert létrehozva a földbe csapódik.

Évente nagyjából 5000 bolida fordul elő a Föld légkörében, ebből mintegy tucatnyi becsapódik a földbe vagy az óceánokba. Speciálisan a bolidák észlelésére nem létezik az egész földfelszínt lefedő megfigyelőhálózat, azonban az atomrobbanások észlelésére használt műholdak és egyéb érzékelők képesek jelezni a légkörben való haladásukat a teljes földfelszín fölött.^[2] Sok országban létezik kisebb területet lefedő, automatikus kamera rendszer. A kamerák felvételei alapján utólag megállapítható a meteor pályája a légkörben és feltételezett becsapódási helye, így a meteorit keresése kisebb területen, célzottan végezhető. A bolida haladása a légkörben infrahangot kelt (ez érzékelhető az atomrobbantások figyelésére szolgáló földi telepítésű műszerekkel több száz kilométer távolságból, vagy néha akár több ezer km-ről is).

Ha a bolida fényessége nagyobb, mint −17^m (magnitúdó), szuperbolidának nevezik.

A Naprendszerben

Általánosabb fogalomként a Naprendszerben keringő égitestek közül azt nevezik bolidának, ami egy másik égitestbe csapódik.

Jegyzetek

↑ Kezdetben csak a „fényesebb egy bolygónál” meghatározást mondták ki, de mivel a Vénusz a legfényesebb bolygó, ezért a pontosság kedvéért a Vénusz fényességéhez való hasonlítást használják.
↑ The Facts On File Dictionary of Astronomy, Market House Books Ltd, 2006, ISBN 0-8160-5998-5

Források

Astronomy Encyclopedia - A comprehensive & authoritative A-Z guide to the Universe, 2002, p. 143
Encyclopedia of Astronomy and Astrophysics, Nature Publishing Group, 2001
Linda T. Elkins-Tanton: Asteroids, Meteorites, and Comets, Chelsea House, 2006, ISBN 0-8160-5195-X
Catastrophic Events Caused by Cosmic Objects, Springer, 2008, ISBN 978-1-4020-6452-4

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzgömb témájú médiaállományokat.

[1] Kezdetben csak a „fényesebb egy bolygónál” meghatározást mondták ki, de mivel a Vénusz a legfényesebb bolygó, ezért a pontosság kedvéért a Vénusz fényességéhez való hasonlítást használják.

[2] The Facts On File Dictionary of Astronomy, Market House Books Ltd, 2006, ISBN 0-8160-5998-5

[1]

[2]