Tüzestorkú kolibri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Tűzestorkú kolibri
Texasi példány
Texasi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Otidae
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Mellisugini
Nem: Archilochus
Reichenbach, 1854
Faj: A. colubris
Tudományos név
Archilochus colubris
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Trochilus colubris Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tűzestorkú kolibri témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzestorkú kolibri témájú médiaállományokat és Tűzestorkú kolibri témájú kategóriát.

A tüzestorkú kolibri vagy északi kolibri (Archilochus colubris) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Trochilus nembe Trochilus Colubris néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Észak-Amerika keleti felén költ. Közép-Amerikában, illetve a Karib-tenger szigetein telel. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők és cserjések, valamint másodlagos erdők, vidéki kertek és városias környezet. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 10 centiméter, szárnyfesztávolsága 12 centiméter, testtömege 3 gramm. A hím tollazata zöldes-kékes sárgás, a torka, illetve begye tűzpiros. A kolibrik között ennek a madárnak van a legkevesebb tolla.

Hím
és röpképe
A tojó
és röpképe

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal és nektárral táplálkozik. Minden évben hosszú vándorútra indul, a tenger felett nem tud táplálkozni, ezért tartalékot szed fel magára. Több mint 3000 kilométeres távolságot tesz meg az USA keleti részein található fészkelőhelyétől a telelőhelyig. A Mexikói-öböl fölött egy több mint 1000 kilométeres szakaszt pihenő nélkül hagy maga mögött. A szabad természetben megfigyelt legöregebb madár 5 éves volt.

Szaporodása[szerkesztés]

A költési időszak márciustól júliusig tart. Egyszer, esetleg kétszer költ évente. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 16 napig kotlik. A fiatalok 22-24 napos korban hagyják el a fészket.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. május 21.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]