Tüzes halkapó
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Halcyon coromanda (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tüzes halkapó témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tüzes halkapó témájú médiaállományokat és Tüzes halkapó témájú kategóriát.
|
A tüzes halkapó (Halcyon coromanda) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ban, az Alcedo nembe Alcedo coromanda néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Halcyon coromanda bangsi (Oberholser, 1915)
- Halcyon coromanda claudiae Hubbard & duPont, 1974
- Halcyon coromanda coromanda (Latham, 1790)
- Halcyon coromanda linae Hubbard & duPont, 1974
- Halcyon coromanda major (Temminck & Schlegel, 1848)
- Halcyon coromanda minor (Temminck & Schlegel, 1848)
- Halcyon coromanda mizorhina (Oberholser, 1915)
- Halcyon coromanda pelingensis Neumann, 1939
- Halcyon coromanda rufa Wallace, 1863
- Halcyon coromanda sulana Mees, 1970[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, Dél-Korea, Észak-Korea, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Japán, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Oroszország, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, száraz erdők és mérsékelt övi erdők, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi környezet. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 25 centiméter, testtömege 76-77 gramm.[5]
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rovarokkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2025. november 17.
- 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2025. november 17.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2025. november 17.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2025. november 17.
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2025. november 17.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2025. november 17.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Halcyon
- Madárfajok
- Banglades madarai
- Bhután madarai
- Brunei madarai
- Dél-Korea madarai
- Észak-Korea madarai
- A Fülöp-szigetek madarai
- Kambodzsa madarai
- Kína madarai
- India madarai
- Indonézia madarai
- Japán madarai
- Laosz madarai
- Malajzia madarai
- Mianmar madarai
- Nepál madarai
- Oroszország madarai
- Szingapúr madarai
- Tajvan madarai
- Thaiföld madarai
- Vietnám madarai