Tüzes halkapó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüzes halkapó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád: Halcyoninae
Nem: Halcyon
Faj: H. coromanda
Tudományos név
Halcyon coromanda
(Latham, 1790)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüzes halkapó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüzes halkapó témájú médiaállományokat és Tüzes halkapó témájú kategóriát.

A tüzes halkapó (Halcyon coromanda) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ban, az Alcedo nembe Alcedo coromanda néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Halcyon coromanda bangsi (Oberholser, 1915)
  • Halcyon coromanda claudiae Hubbard & duPont, 1974
  • Halcyon coromanda coromanda (Latham, 1790)
  • Halcyon coromanda linae Hubbard & duPont, 1974
  • Halcyon coromanda major (Temminck & Schlegel, 1848)
  • Halcyon coromanda minor (Temminck & Schlegel, 1848)
  • Halcyon coromanda mizorhina (Oberholser, 1915)
  • Halcyon coromanda pelingensis Neumann, 1939
  • Halcyon coromanda rufa Wallace, 1863
  • Halcyon coromanda sulana Mees, 1970[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, Dél-Korea, Észak-Korea, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Japán, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Oroszország, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, száraz erdők és mérsékelt övi erdők, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi környezet. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 25 centiméter, testtömege 76-77 gramm.[5]

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal táplálkozik.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 10.)

További információk[szerkesztés]