Tüskéspatkányfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Tüskéspatkányfélék
Evolúciós időszak: Késő oligocén - jelen
Lándzsás tüskéspatkány (Hoplomys gymnurus)
Lándzsás tüskéspatkány (Hoplomys gymnurus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Octodontoidea
Waterhouse, 1839
Család: Tüskéspatkányfélék (Echimyidae)
J. E. Gray, 1825
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüskéspatkányfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskéspatkányfélék témájú médiaállományokat és Tüskéspatkányfélék témájú kategóriát.

A tüskéspatkányfélék (Echimyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

Tudnivalók[szerkesztés]

A tüskéspatkányfélék Közép-Amerika középső részétől Dél-Amerikáig megtalálhatók. A 19. századig a Karib-térségben is éltek. Egyes rendszerbesorolások szerint a nutria (Myocastor coypus) is ebbe a családba tartozik.

Az állatok a patkányokra hasonlítanak, de azért a tengerimalacfélékkel és a csincsillafélékkel állnak közelebbi rokonságban. A legtöbb fajnak tüskeszerű, felmereszthető sörtéje van, amellyel védi magát.

A legtöbb faj, ha támadás éri, mint a gyíkok elhullatja farkát, hogy időd nyerjen a meneküléshez, de a gyíkokkal ellentétben, e rágcsálóknak ezután nem nő vissza a farka.

Ezeket az állatokat még nem tanulmányozták sokat, úgyhogy keveset tudunk róluk. Az eddigi megfigyelések szerint vannak fánlakó, földfeletti és üreglakó fajok. A szárazságot nem tűrik jól, emiatt a vizes helyekhez vannak kötve. Táplálékuk legnagyobb részét a növények alkotják.

Mivel a kúszósülfélékhez tartozó vékonytüskéjű sülpatkány (Chaetomys subspinosus) kisőrlő fogai igen hasonlítanak a tüskéspatkányfélék kisőrlő fogaihoz, egyes rendszerbesorolások ebbe a családba helyezik.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba 5 alcsalád, 42 nem és 95 recens faj tartozik:

Források[szerkesztés]

  • Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 9789639703575 – magyar nevek egy része
  • Emmons, L.H. 2005. A Revision of the Genera of Arboreal Echimyidae (Rodentia: Echimyidae, Echimyinae), With Descriptions of Two New Genera. pp. 247–310 in Lacey, E.A. & Myers, P. 2005. Mammalian Diversification: From Chromosomes to Phylogeography (A Celebration of the Career of James L. Patton). University of California Publications in Zoology.
  • Nowak, R. M. 1999. Walker's Mammals of the World, Vol. 2. Johns Hopkins University Press, London.
  • Dalapicolla, J. & Leite, Y.L.R. 2015. Taxonomic implications of morphological variation in three species of Trinomys (Rodentia: Echimyidae) from eastern Brazil. Zootaxa 3919(1): 61–80. doi: 10.11646/zootaxa.3919.1.3. Reference page.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spiny rat című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.