Történetkritikai módszer
A történetkritikai módszer [1] amelyet a bibliatudományban gyakran történetkritika vagy történeti kritika néven rövidítenek, történettudományi módszerek összessége a történelmi szövegek vizsgálatára. Olyan módszerek, amelyek magukban foglalják a Biblia könyvei tudománykritikai tanulmányozását, beleértve a szöveget, a szerzőt, a könyv megírásának hátterét, időbeli datálását, valamint tudományos értelmezését azzal a céllal, hogy megértsék "a szöveg mögötti világot."[2]
Kezdetben a bibliai egzegézis egyik ága, amely a 18-19. században jelent meg, különösen Németországban, de már a 17. században voltak előfutárai. A 21. században ez a bibliakutatók által leginkább használt módszer. Néha „magas(abb) kritikának” is nevezik,[3] az alacsonyabb kritikával (szövegkritika) szemben, de rosszallói „radikális kritikának” nevezik.
A történeti kritika különféle módszertanokká finomodott, így magába foglaljaː [4]
- a forráskritikát;
- a formakritikát , amely az írott szöveg mögött meghúzódó szóbeli hagyományokat, pontosabban azok formáit, műfajait elemzi;
- a redakciókritikát vagy szerkesztéstörténetet , amely arra összpontosít, hogy a szerző vagy szerkesztő hogyan alakította és formálta a narratívát a teológiai és ideológiai célok kifejezésére;
- a tradíciókritikát vagy hagyománytörténetet , amely elemzi a hagyomány fejlődését annak a folyamatnak a szempontjából, ahogy a mű a szájhagyományból írott formába jutott;
- a kánonkritikát , amely a szövegek írásgyűjteménybe (pl. bibliai kánon) való összeállításának folyamatával és az adott vallási közösségben betöltött szerepével foglalkozik.
Noha az ókori zsidó és keresztény írások (Biblia) kapcsán gyakran használják, a történeti-kritikai módszert más vallási (hindu, buddhista, iszlám) és világi írásokra is alkalmazzák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ történetkritikai exegézis (magyar nyelven). e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2025. május 12.) „A történetkritikai jelző kötőjel nélkül írandó, mert csak két tagból álló összetétel, ezért bármilyen szótagszámig egybeírjuk (vö. AkH. 139.)”
- ↑ Soulen, Richard N.. Handbook of biblical criticism, 3rd ed., rev. and expanded., Louisville, Ky.: Westminster John Knox Press, 78. o. (2001). ISBN 0-664-22314-1
- ↑ Hahn, Scott, ed. (2009). Catholic Bible dictionary (1st ed.). New York: Doubleday. ISBN 978-0-385-51229-9.
- ↑ Soulen, Richard N. (2001). Handbook of Biblical Criticism. John Knox. p. 79
További információk
[szerkesztés]- Biblica Theologoa: Mi az a “történeti-kritikai” szemlélet a Bibliával kapcsolatban?