Történelmi revizionizmus
A történelmi revizionizmus a tudományosan, politikailag és társadalmilag elismert történelemszemlélet újraértelmezésére (revíziójára) irányuló kísérletekre utal, a történelmi események olyan magyarázatára vagy értelmezésére, amely a jelenlegi történettudománytól jelentősen eltér. Olyan történelemszemléleti megközelítésekre utal, amelyek többé-kevésbé egyértelműen hamisító jellegűek.
Németország
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amikor a német történelemről van szó, a történelmi revizionisták elsősorban a két világháború okait, folyamatait és következményeit próbálják újraértelmezni. Jellemzően tagadják a német kormányok háborúval kapcsolatos felelősségét, és gyakran felállítják az egykori német területekre vonatkozó igényeket. Sokan közülük tagadják, elbagatellizálják a nemzetiszocializmus bűneit és tagadják vagy más perspektívába helyezik a holokausztot (→ Holokauszttagadás). Céljuk a német háborús bűnösség elbagatellizálása. [1]
Szovjetunió és Oroszország
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szovjetunió gyakran folyamodott a hivatalosan elfogadott történelemszemlélet megváltoztatásához, hogy az megfeleljen az állampolitika nézeteinek.[2] [3]
A Szovjetunió és az 1991 utáni Oroszország történelme reviziójának folyamata a 2010-es években, a kelet-ukrajnai háború után újraindult, és a 2022-es Ukrajna elleni inváziója után felerősödött. 2021 júniusában az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége (FIDH) jelentése megállapította, hogy az orosz hatóságok politikai célokból kifolyóan szándékosan torzítják el Oroszország 20. századi történelmét.[4] Az orosz történelem tankönyvek jelentős változásokon mentek keresztül.[5]
Franciaország
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Franciaországban a történelmi revizionizmus leginkább Bonaparte Napóleon történelmi szerepének eltorzítására, az ország gyarmati múltjának, a Vichy-kormánynak a korabeli német bűnökben való részvételére, valamint a mai, szélsőjobb Nemzeti Tömörüléshez közel álló emberek negationizmusára (népírtás tagadása) irányul.
Japán
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Japánban a történelmi revizionisták megpróbálják lekicsinyelni a Japán Birodalom háborús bűneit, mint például a nankingi mészárlást, és a második világháborúban a Kína elleni japán inváziót a nyugati imperializmus elleni indokolt reakcióként ábrázolják. Az első kínai-japán háborút is néha újraértelmezik Japán javára.
Törökország
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Oszmán Birodalomban végbemenő örmény népirtást (1915–1917) hivatalosan tagadják a mai Törökországban. Ez meghatározza az iskolai történelemórákat is, azokban a török iskolákban is, amelyekbe túlnyomórészt örmények járnak. Az emberi jogi szervezetek ezt az állam által kikényszerített történelemszemléletet török történelmi revizionizmusnak nevezik.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Stephan Braun, Alexander Geisler, Martin Gerster (Hrsg.): Strategien der extremen Rechten: Hintergründe - Analysen - Antworten. 2. aktualisierte und erweiterte Auflage, Springer VS, Wiesbaden 2016, ISBN 978-3-658-01984-6, S. 215f.
- ↑ Satter, David (2011). It Was a Long Time Ago, and It Never Happened Anyway: Russia and the Communist Past. Yale University Press. ISBN 9780300192377.
- ↑ Hopkins, Valerie; Nechepurenko, Ivan (2021. december 29.). "As the Kremlin Revises History, a Human Rights Champion Becomes a Casualty". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. Hozzáférés: 2023. szeptember 6..
- ↑ "RUSSIA: "CRIMES AGAINST HISTORY"" (PDF). FIDH. 2021. 2021-06-11 dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2024.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ ""Именовали умершего вождя тираном": что изменилось в учебнике истории". Коммерсантъ (orosz nyelven). 2023. szeptember 2. Hozzáférés: 2023. szeptember 6..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Recht haben und Recht bekommen ist nicht das Gleiche". web.archive.org. 2012. október 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. december 29..