Törpe ámbráscet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Törpe ámbráscet
Az állat modellje
Az állat modellje
A törpe ámbráscet és az ember testméreteinek összehasonlító rajza
A törpe ámbráscet és az ember testméreteinek összehasonlító rajza
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Öregcsalád: Physeteroidea
Család: Törpe ámbráscetfélék (Kogiidae)
Alcsalád: Kogiinae?
Nem: Kogia
G. R. Gray, 1846
Faj: K. sima
Tudományos név
Kogia sima
(Owen, 1866)
Szinonimák
  • Physeter simus Owen, 1866
  • Kogia simus Owen, 1866
  • Euphyseter simus Owen, 1866
  • Callignathus simus Gill, 1871
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe ámbráscet témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe ámbráscet témájú médiaállományokat és Törpe ámbráscet témájú kategóriát.

A törpe ámbráscet (Kogia sima) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a törpe ámbráscetfélék (Kogiidae) családjába tartozó faj.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Megtalálható a sarkvidéki területek kivételével minden óceánban. A genetikai vizsgálatok[1] alapján úgy tűnik, hogy az Atlanti-óceánban élő populációja már olyan régen elkülönült az indopacifikustól, hogy külön fajoknak kellene tekinteni őket. A meglévő, meglehetősen kevés adat alapján populációjának alakulása (gyarapodása vagy fogyása) sem ítélhető meg. Ennek fő oka, hogy természetes élőhelyén (a vízben) fajra meghatározása egyáltalán nem könnyű, különösen felülnézetben. A Földközi-tengerben mindössze egyszer figyelték meg; ennek alapján nem ítélhető meg, hogy téves meghatározás volt-e, tényleg él-e ott (csak igen ritka) vagy egyedi, eltévedt példányról van-e szó.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

2,1–2,7 méter hosszú, tömege 135–275 kilogramm; ezzel a három ámbráscetfaj közül a legkisebb. Egyik legszembetűnőbb tulajdonsága a szeme mögötti, kopoltyúszerű mintázat. Állkapcsa alulnézetben cápaszerű benyomást kelt. A háta szürkésfehér, a hasa sárgásfehér.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

A vízből kiszökő példány

A partközeli vizekben él. Fő táplálékai a mélyvízi fejlábúak, de halakat és rákokat is eszik; ezekért esetenként akár 300 méter mélyre is hajlandó lemerülni. A Dél-Afrika körüli vizekben 38, általa többé-kevésbé rendszeresen zsákmányolt fajt azonosítottak.

Magányosan vagy kis, legfeljebb 10 egyedből álló csoportokban él. A ragadozók elől menekülve vörösesbarna bélváladékot bocsát ki, ami felhőként terül szét mögötte.

Kilenc hónapos vemhesség után egy borjat hoz világra.

Félénk, nehezen tanulmányozható. Az Európai Unióban a „természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok” közé sorolják.[2]

Gazdasági jelentősége[szerkesztés]

Célzottan sosem vadászták, de a bálnavadászok időnként zsákmányoltak egy-egy példányt, amúgy mellékesen. Kereskedelmi forgalomba csak jelentéktelen mértékben került.

Rokon fajok[szerkesztés]

Ennek az állatnak a legközelebbi rokonai és a Kogia emlősnem másik fajai, a ma is élő kis ámbráscet (Kogia breviceps), valamint a fosszilis Kogia pusilla.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]