Szíriai rutafű
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Peganum harmala L.[1] | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szíriai rutafű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szíriai rutafű témájú médiaállományokat és Szíriai rutafű témájú kategóriát. |
A szíriai rutafű vagy törökpirosító (Peganum harmala) a Nitrariaceae családjába tartozó növényfaj, mely az Indiától keletre eső mediterrán vidéken őshonos. Nevét a rutafélékről kapta, melyekre hasonlít, de nem tartozik közéjük.
Évelő növény, mely nagyjából 80 cm magasra nőhet[2] de általában 30 cm magas.[3] Száraz talajon akár 6,1 méteres gyökereket is ereszthet.[3] Az északi féltekén június és augusztus körül virágzik.[4] Virágai fehérek, és nagyjából 2,5–3,8 cm átmérőjűek.[4] Kerek terméstokja nagyjából 1–1,5 cm-es,[5] három rekeszre oszlik és több mint 50 magot tartalmaz.[4]
A szíriai rutafű 1928 óta az Egyesült Államokban is elterjedt, miután egy földműves a magjaiból kinyerhető vörös festék miatt termeszteni kezdte Új-Mexikóban.[3]
Hagyományos felhasználása
[szerkesztés]A szíriai rutafű neve törökül yüzerlik vagy üzerlik. Szárított terméstokját gyakran akasztják fel házakban vagy autókban, hogy megvédjen a „gonosz szemtől”.
Afganisztánban és Azerbajdzsánban, Iránban, Irakban és Törökországban a szárított terméstokot (perzsául اسپند/espænd) vagy اسفنددانه/esfænd-dāneh) más összetevőkkel együtt teszik vörösen izzó faszénre,[6] ekkor aromás füstöt eresztve kipukkan, és a füstöt azok fejére fújják, akiket idegenek tekintete sújtott. Ezalatt ősi imát mondanak a muszlimok éppúgy, mint a zoroasztriánusok. Ez a perzsa gyakorlat az iszlám előtti, zoroasztriánus időkbe nyúlik vissza. Iránban olykor hagyományos éttermekben is elvégzik ezt a szertartást, ugyanis a vendégeket idegenek is láthatják.
A szíriai rutafüvet a közel-keleten tudatmódosító szerként használják, a modern nyugati kultúrában pedig a Banisteriopsis caapi alternatívájaként, rögtönzött Ayahuasca (egyfajta pszichoaktív főzet) késztésekor. A szíriai rutafű tudatmódosító hatása a caapi-tól azonban jelentősen eltér, egyes kutatók a zoroasztrizmus előtti perzsa vallások szintén pszichoaktív haoma-jával azonosítják.[7]
A magjaiból készített, alizarinhoz hasonló, élénkvörös festéket[3] nyugat-ázsiában gyakran használják szőnyegek,[8] illetve gyapjú festésére.[3] Ha a magokat vízbe áztatják, fluoreszkáló sárga festéket kapnak.[9] Vörös festék alkohollal nyerhető belőle.[9] Szára, gyökerei és magjai is felhasználhatók tinta, vagy tetoválás készítéséhez.[10]
Gyógyászati felhasználása
[szerkesztés]A szíriai rutafüvet fájdalomcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként használják.[11]
Jemenben a depressziót kezelik vele,[12] és laboratóriumi kísérletek szerint a harmalin, a növény egyik aktív összetevője a központi idegrendszer stimulánsa, valamint monoamin-oxidáz gátló, egyfajta antidepresszáns.
A magok füstje kiöli az algákat, baktériumokat, bélparazitákat és penészgombákat.[8] A szíriai rutafű antibakteriális hatása gyógyszerimmunis baktériumok ellen is érvényesül.[13][14]
Gyökerét tetvek irtására is használják, az elégetett magok füstje pedig rovarirtó hatású.[15] Megakadályozza a rozsdabarna lisztbogár (Tribolium castaneum) szaporodását is.[16]
Gyakran használják bélféregűzőként.[15] Egyes beszámolók szerint az ókori görögök az őrölt magokat galandféreg ellen használták, és visszatérő láz, talán malária ellen.[17]
A szíriai rutafű ismert vetélést segítő hatásáról is.[18] és nagyban csökkentheti a hím patkányok nemzőképességét.[19]
Antiprotozoa hatás
[szerkesztés]
Hatásos a betegségeket, például maláriát okozó protozoonok ellen. Bizonyított, hogy gyógyszerimmunis protozoonok ellen is hatásos lehet.[14] Főzetét gégegyulladás enyhítésére használják.[15]
A szíriai rutafű egy másik összetevője, a vasicin (peganin) a Leishmania donovani nevű, zsigeri leishmaniasist okozó protozoon ellenszere.[20] „A peganinhidrklorid-dihidrát úgy tűnik – amellett, hogy biztonságos – sejtelhalást okoz az L. donovani mindkét stádiumában a mitokondriális membránpotenciál csökkentésével."[21]
A növény egy másik alkaloidája, a harmin „a sejten helüli paraziták elleni figyelemre méltó hatása, valamint májra és vesére egyaránt ártalmatlan természete miatt a harmin – kötött formáiban – emberek kezelésére is alkalmas lehet."[22]
Egy tanulmány szerint a szíriai rutafű életmentő lehet a theileriosis-szal fertőzött marhák számára.[23] A betegség teljes állományokat is kiirthat: Afrikában 2007-ben 1,1 millió marhát pusztított el.
A rák ellenszereként
[szerkesztés]„A Peganum harmala és Eurycoma longifolia gyógynövényekben található béta-karbolin alkaloidák az utóbbi időben tumor elleni hatásukkal keltettek figyelmet. További tanulmányok azt mutatják, hogy a bétakarbolin-származékok gátolják a DNS-topoizomerázokat és akadályozzák a DNS-szintézist”.[24]
A szíriai rutafű antioxidáns és antimutagén hatással is bír.[25]
A szíriai rutafű és a benne található harmin sejtméregként hat a HL60 és K562 leukémiás sejtkultúrákra.[26] A növény őrölt magjait időnként bőrrák és bőr alatti rák kezelésére is használják a marokkói hagyományban.[27] A magok kivonata többféle daganatos sejtkultúra ellen is hatásosnak mutatkozott, laboratóriumban és élő szervezetekben egyaránt.[27]
Alkaloidák
[szerkesztés]
A növény magjainak aktív alkaloidái a monoaminoxidáz-gátló A összetevők:
- A magok burkolata nagyobb mennyiségű harmint tartalmaz.[2]
- Az összes alkaloida mennyisége egy tanulmány szerint a szárított növény 5,9%-a.[28]
A növény szárai nagyjából 0,36% alkaloidát tartalmaznak, a levelek 0,52%-ot,[31] és a gyökerek legfeljebb 2,5%-ot.[32]
A harmin és a harmalin reverzibilis monoaminoxidáz-A gátlók.[33]
Források
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Harmal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ Peganum harmala information from NPGS/GRIN. [2009. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
- ↑ a b Peganum genus. www.cdfa.ca.gov. (Hozzáférés: 2008. február 2.)
- ↑ a b c d e .edu/publications/files/nr/2001/FS0145.pdf+%22peganum+harmala%22+% 22red+dye%22&hl=en&ct=clnk&cd=40&gl=us&ie=UTF-8 RECOGNITION AND CONTROL OF AFRICAN RUE IN NEVADA. 72.14.253.104. (Hozzáférés: 2008. április 19.)
- ↑ a b c l Erowid Syrian Rue Vaults: Smoking Rue Extract / Harmala. www.erowid.org. (Hozzáférés: 2008. december 1.)[halott link]
- ↑ Lycaeum > Leda > Peganum harmala. leda.lycaeum.org. [2007. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 1.)
- ↑ Aspand - Espand - Esfand - Esphand Against the Evil Eye in Zoroastrian Magic. (Hozzáférés: 2008. január 19.)
- ↑ Karel van der Torn, ed., "Haoma," Dictionary of Deities and Demons in the Bible. (New York: E.J. Brill, 1995), 730.
- ↑ a b Peganum harmala. www.ibiblio.org. (Hozzáférés: 2008. március 18.)
- ↑ a b ments/SW_DYEPLANTS_2.htm Mordants. www.fortlewis.edu. (Hozzáférés: 2008. április 19.)[halott link]
- ↑ WTA.5_608&pgs=&cookieSet=1 Aluka - Entry for Peganum harmala Linn. [family ZYGOPHYLLACEAE]. www.aluka.org. (Hozzáférés: 2008. március 18.)[halott link]
- ↑ Monsef, Hamid Reza, Ali Ghobadi, Mehrdad Iranshahi, Mohammad Abdollahi (2004. február 19.). „Antinociceptive effects of Peganum harmala L. alkaloid extract on mouse formalin test” (PDF). J Pharm Pharmaceut Sci 7 (1), 65–9. o. (Hozzáférés: 2008. február 2.)
- ↑ Moses the Shaman. www.scribd.com. [2008. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 17.)
- ↑ Prashanth, D., S. John (1999. március 26.). „C-3Y9HHY8-P&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_ac ct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=aa590588ea25 645b5368168a6ad4fcb8 Antibacterial activity of Peganum harmala”. Fitoterapia 70 (4), 438–9. o. DOI:10.1016/S0367-326X(99)00065-9. (Hozzáférés: 2008. február 2.) [halott link]
- ↑ a b Arshad N, Zitterl-Eglseer K, Hasnain S, Hess M (2008. Nov). „Effect of Peganum harmala or its beta-carboline alkaloids on certain antibiotic resistant strains of bacteria and protozoa from poultry”. Phytother Res 22 (11), 1533–8. o. DOI:10.1002/ptr.2528. PMID 18814210.
- ↑ a b c Peganum harmala, 2004. [2008. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 2.)
- ↑ Jbilou R, Amri H, Bouayad N, Ghailani N, Ennabili A, Sayah F (2008. Mar). „Insecticidal effects of extracts of seven plant species on larval development, alpha-amylase activity and offspring production of Tribolium castaneum (Herbst) (Insecta: Coleoptera: Tenebrionidae)”. Bioresour Technol. 99 (5), 959–64. o. DOI:10.1016/j.biortech.2007.03.017. PMID 17493805.
- ↑ Panda H. q=%22peganum+harmala%22+traditional+uses Herbs Cultivation and Medicinal Uses. Delhi: National Institute Of Industrial Research, 435. o. (2000). ISBN 8186623469[halott link]
- ↑ a b c www.thenook.org. [2007. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ El-Dwairi QA, Banihani SM (2007. Jun). „Histo-functional effects of Peganum harmala on male rat's spermatogenesis and fertility”. Neuro Endocrinol Lett. 28 (3), 305–10. o. PMID 17627267.
- ↑ Misra P, Khaliq T, Dixit A, et al. (2008. Nov). „Antileishmanial activity mediated by apoptosis and structure-based target study of peganine hydrochloride dihydrate: an approach for rational drug design”. J Antimicrob Chemother. 62 (5), 998–1002. o. DOI:10.1093/jac/dkn319. PMID 18694906.
- ↑ Misra P. et al. (2008). „Antileishmanial activity mediated by apoptosis and structure-based target study of peganine hydrochloride dihydrate: an approach for rational drug design.”. Journal of Antimicrobial Chemotherapy 62 (5), 998–1002. o. DOI:10.1093/jac/dkn319. PMID 18694906.
- ↑ Lala S. et al. (2004). „Harmine: evaluation of its antileishmanial properties in various vesicular delivery systems.”. Journal of Drug Targeting 12 (3), 165–75. o. DOI:10.1080/10611860410001712696. PMID 15203896.
- ↑ Derakhshanfar A, Mirzaei M (2008. Mar). „Effect of Peganum harmala (wild rue) extract on experimental ovine malignant theileriosis: pathological and parasitological findings”. Onderstepoort J Vet Res. 75 (1), 67–72. o. PMID 18575066.
- ↑ Li Y, Liang F, Jiang W, et al. (2007. Aug). „4382 DH334, a beta-carboline anti-cancer drug, inhibits the CDK activity of budding yeast”. Cancer Biol Ther. 6 (8), 1193–9. o. PMID 17622795.
- ↑ Moura DJ, Richter MF, Boeira JM, Pêgas Henriques JA, Saffi J (2007. Jul). „Antioxidant properties of beta-carboline alkaloids are related to their antimutagenic and antigenotoxic activities”. Mutagenesis 22 (4), 293–302. o. DOI:10.1093/mutage/gem016. PMID 17545209.
- ↑ Jahaniani F, Ebrahimi SA, Rahbar-Roshandel N, Mahmoudian M (2005. Jul). „Xanthomicrol is the main cytotoxic component of Dracocephalum kotschyii and a potential anti-cancer agent”. Phytochemistry 66 (13), 1581–92. o. DOI:10.1016/j.phytochem.2005.04.035. PMID 15949825.
- ↑ a b Lamchouri, F, Settaf A, Cherrah Y, Zemzami M, Lyoussi B, Zaid A, Atif N, Hassar M. „Antitumour principles from Peganum harmala seeds”. Thérapie 54 (6), 753–8. o. PMID 10709452.
- ↑ a b c d e Hemmateenejad B, Abbaspour A, Maghami H, Miri R, Panjehshahin MR (2006. Aug). „Partial least squares-based multivariate spectral calibration method for simultaneous determination of beta-carboline derivatives in Peganum harmala seed extracts”. Anal Chim Acta 575 (2), 290–9. o. DOI:10.1016/j.aca.2006.05.093. PMID 17723604.
- ↑ a b c d Pulpati H, Biradar YS, Rajani M (2008). „High-performance thin-layer chromatography densitometric method for the quantification of harmine, harmaline, vasicine, and vasicinone in Peganum harmala”. J AOAC Int 91 (5), 1179–85. o. PMID 18980138.
- ↑ a b c d Herraiz T, González D, Ancín-Azpilicueta C, Arán VJ, Guillén H. (2010). „beta-Carboline alkaloids in Peganum harmala and inhibition of human monoamine oxidase (MAO).”. Food Chem Toxicol. 48 (3), 839–43. o. DOI:10.1016/j.fct.2009.12.019. PMID 20036304.
- ↑ Hammiche, V.; R. Merad: Peganum harmala L. (PIM 402F, French) (french nyelven). International Programme on Chemical Safety, 1997. November. (Hozzáférés: 2008. január 19.)
- ↑ Steppenraute (Peganum harmala) im GIFTPFLANZEN.COMpendium - www.giftpflanzen.com. www.giftpflanzen.com. (Hozzáférés: 2008. április 18.)
- ↑ Massaro, Edward J.. q=harmaline+antidepressant Handbook of Neurotoxicology. Humana Press, 237. o. (2002). ISBN 0896037967[halott link]
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Al-Shamma A, Drake S, Flynn DL, et al. (1981). „Antimicrobial agents from higher plants. Antimicrobial agents from Peganum harmala seeds”. J Nat Prod. 44 (6), 745–7. o. DOI:10.1021/np50018a025. PMID 7334386.
További információk
[szerkesztés]
