Ugrás a tartalomhoz

Törökország gazdasága

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törökország gazdasága
Pénzügy
Turizmus
Cégek
Projektek
További témakörök
Sablon:Törökország gazdasága

Törökország gazdaságát a modern iparágak dominanciája jellemzi. Az ország mezőgazdasági termelése 2005-ben a világon a hetedik helyen állt, és a lakosság 11,2%-ának adott munkát.[1] A magánszektor erős és növekszik, ennek ellenére az állam még határozott szerepet vállal például az ipar, a bankszektor, a közlekedés és a telekommunikáció irányításában. A török gazdaság az elmúlt években erősödött, 2005-ben 7,4%-kal, 2006-ban 6,1%-kal növekedett.[2] 2007-ben az infláció mértéke 7,1% volt. Az ország exportjának több mint 50%-át az Európai Unió országaiba szállítja.[2] Törökország azon városait, ahol a gazdaság a legnagyobb mértékben növekszik, „anatóliai tigriseknek” nevezik.

Makrogazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A CIA besorolása szerint Törökország a világ 34 fejlett országához tartozik,[3] a Morgan Stanley pedig a feltörekvő gazdaságok (emerging markets) kategóriába sorolta (2006).[4] Törökország alapító tagja az OECD-nek illetve az ipari és küszöbországok csoportjának, a G-20-nak.[5] 2007-ben az egy főre eső GDP 9400 $ volt, amivel a világon a 99. helyet foglalták el.[6]

Mezőgazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökország élelmiszeripara az 1980-as évek óta önellátó. Ennek ellenére a gazdaság egészét tekintve a mezőgazdasági termelés csökken. 1990-ben a magánkézben lévő mezőgazdasági parcellák 85%-a tíz hektár alatti méretű volt.[7] A műtrágya- és növényvédőszer-támogatásokat és ártámogatásokat fokozatosan csökkentik. Ezt ellensúlyozandó a kormány olyan projektekbe kezdett, mint a G.A.P.-projekt (Güneydoğu Anadolu Projesi: Délkelet-Anatólia projekt), mely a Délkelet-anatóliai régió mezőgazdaságát (több más szektor mellett) hivatott támogatni.[8]

2007. márciusi adatok szerint Törökország a világ legnagyobb mogyoró, füge, sárgabarack, cseresznye, birsalma és gránátalma termelője; görögdinnye-, uborka- és csicseriborsó-termesztésben második, paradicsom-, padlizsán-, zöldpaprika-, lencse- és pisztáciatermesztésben harmadik helyen van. Negyedik a világon hagyma- és olajbogyó-termesztésben, ötödik cukorrépa-termesztésben, hatodik legnagyobb dohány-, alma- és teatermesztő, a hetedik legnagyobb gyapot- és árpatermesztő; nyolcadik mandulatermesztésben; búza-, rozs- és grépfrúttermesztésben kilencedik, valamint a tizedik legnagyobb citromtermelő ország.[1]

Az állattenyésztés stagnál, főként szárnyasokat, juhokat, szarvasmarhát, kecskét és méheket tartanak. Jelentős még a halászat, 2005-ben 469 462 tonna halat, rák- és kagylófélét bocsátottak piacra.[9]

Ipar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Etox Zafer: török gyártmányú sportautó
TEMSA busz Németországban

Törökország 2005-ben ipari termelése alapján huszonegyedik volt a világon. Az iparban a lakosság 19%-át foglalkoztatják, a nemzeti össztermék 29%-át, a teljes export 94%-át teszi ki.[10]

A legnagyobb iparág a textil- és ruhaipar (16,3%), melyet az olajfinomítás (14,5%), az élelmiszeripar (10,6%), a vegyipar (10,3%), a vas- és acélipar (8,9%), az autóipar (6,3%) és a gépipar (5,8%) követ. Az export tekintetében is a textilipar vezet, 2005-ben 19%-ot tett ki. Az autóipar állt a második helyen 18%-kal, ezt a vas- és acélipar követi 13%-kal, majd a háztartási gépek (10%), vegy- és gyógyszeripari termékek (9%) és a gépipar (7%). A ruhaipar 2006-ban 13,98 milliárd dollárnak megfelelő exportot bonyolított le, ennek 76,33%-a az Európai Unió országaival való kereskedelemből származott.[11]

Cola Turka, az Ülker cég egyik népszerű márkája

Törökországban több sikeres, multinacionális vállalat is működik, ilyen például a Koç Holding, melynek olyan cégei vannak, mint a többszörös díjnyertes Arçelik, aminek BEKO márkája vezeti például az angol hűtőgép-piacot.[12] Az európai televíziópiac több mint felét a Törökországban gyártott áruk teszik ki.[13] A Vestel Electronics Európa legnagyobb televíziógyártója, a kontinensen gyártott és eladott készülékek ¼ -ét állítja elő.[14] A Vestel és a BEKO termékei együtt Európa televíziógyártásának felét teszi ki.[13] 2005-ben a Profilo-Telra volt Európa harmadik legnagyobb televíziókészülék-gyártója.[15]

Törökország autóipara egyre növekszik, 2006-ban 1 024 987 darab gépjárművet gyártott,[16] ezzel Európa hatodik legnagyobb gépjármű-gyártója Németország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország mögött.[17] Az ország második legnagyobb óriásvállalata (a Koç Holding után) a Sabancı Holding, melynek tulajdonában 70 cég található, közöttük több bankkal és olyan leányvállalatokkal, melyek például a Toyotát vagy a Mitsubishit képviselik Törökországban.[18]

Ugyancsak rendkívüli sikereket könyvelhet el a 78 országba exportáló Ülker édességipari vállalat, mely nemrég vásárolta meg a híres Godiva csokoládé-márkát 850 millió dollárért a Campbell Soup Co.-tól.[19]

Építőipar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török építőipar az Engineering News-Record által készített lista szerint harmadik a világon az USA és Kína után, és 22 török építőipari vállalatot listáztak a világ legjobbjai között.[20]

Szolgáltatóipar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Conrad Hilton Hotel, Beşiktaş, Isztambul.

Idegenforgalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turizmus Törökország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő szektora. A TUI Utazási Iroda és a Thomas Cook szerint a világ 100 legjobb szállodájából 11 található itt.[21] 2005-ben 24 124 501 látogató érkezett az országba, akik 18,2 milliárd dollárt költöttek, ez turistánként 679 dollárt jelent.[22] 2007-re a látogatók száma 27 214 988 főre nőtt.[23] A török riviéra kedvelt célpontjai többek között Antalya, Alanya, Marmaris, Fethiye, Kemer és Bodrum, de Isztambul is népszerű.

Pénzügyi szektor

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Török Köztársaság Központi Bankját (Türkiye Cumhuriyet Merkez Bankası) 1930-ban alapították, egyedül a TCMB bocsáthat ki bankjegyeket. 25 hazai bankfiókkal rendelkezik, és vannak fiókjai New Yorkban, Londonban, Frankfurtban és Zürichben is.

A török bankok, mint például a Garanti Bank vagy az Akbank központjai általában Isztambulban, az ország pénzügyi központjában találhatók, és szinte minden nagy külföldi bank képviselteti itt magát,[24] a török kormány pedig nemrég úgy döntött, hogy a Török Központi Bank és számos más állami bank székhelyét is ide telepíti át, mivel Isztambul az ország gazdaságának szíve.[25] Az Isztambuli tőzsde (ISE) az ország egyetlen hivatalosan elismert tőzsdéje.[26]

A régi török líra helyét a hat nullával kevesebb új török lírát (YTL) 2005-ben vezették be, majd 2009-ben visszahozták a török lírát 1:1 arányban.

A Brookings Institution beszámolója szerint Isztambul a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságból leggyorsabban magához térő nagyváros a világon, megelőzve Sencsent, Limát és Szingapúrt.[27][28]

Külkereskedelem és befektetés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökország vonzó célpont a befektetők számára, amit a működőtőke beruházások (FDI) növekedése is mutat: 2005-ben 10 milliárd dollár volt, 2007-ben pedig 22 milliárd.[29]

Törökország exportja, 2006

Törökország exportja 2007-ben 110,5 milliárd dollár volt, nőtt azonban az import is (156,9 milliárd dollár), leginkább az ország megnövekedett energiaszükségelte (földgáz, kőolaj) miatt.[30]

Törökország fő kereskedelmi partnere az Európai Unió (az export 59%-a, az import 52%-a),[31] az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Japán. Törökország 1995 óta előnyös helyzetet élvez az európai export és befektetések terén, mióta aláírták a vámegyezményt.[32]

Természeti erőforrások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökország természeti kincseit tekintve igen változatos és gazdag, több mint 60 féle különböző ásványi anyag található itt. Törökország bórkészlete például a világ készletének 72%-a.[33] A CIA World Factbook szerint bányászott ásványkincsek még a kőszén, a vasérc, a réz, a króm, az urán, az antimon, a higany, az arany, a barit, a borát, a cölesztin, a földpát, a mészkő, a magnezit, a márvány, a perlit, a tajtékkő, a pirit és az agyag.[34]

Törökországban található kőolaj is, de nem elegendő ahhoz, hogy az el tudja látni az ország energiaszükségletét, ezért importra szorul. 1999-ben 1738 km kőolajvezeték és 708 kilométernyi földgáz-vezeték volt az ország területén. Itt halad át a Kék Áramlat vezeték, mely Oroszországból szállít földgázt. Ugyancsak itt haladna keresztül a Nabucco-gázvezeték, mely Ausztriáig szállítana földgázt.

Energia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökországban jelenleg 135 vízierőmű van használatban, melyek összesen 45 325 GWh energiát termelnek évente. További 70 erőmű építését tervezik; a cél, hogy 2030-ra 127 300 GWh energiát tudjanak termelni.[35]

Az ország igyekszik kihasználni a szélenergiát is: míg a 2006-ban üzembe helyezett szélerőművek teljesítménye 19 MW volt, ez a kapacitás 2007-ben majdnem 140 MW-ra nőtt. A szélfarmok többsége az Égei-tengeri régióban, Çanakkale környékén találhatók, illetve Bozcaada szigetén.[36]

Törökország a geotermikus energia-potenciált tekintve a világon az ötödik helyen áll. A kızılderei erőmű jelenleg 20 MW kapacitású, amiből éves átlagban 12-15 MW-ot hasznosítanak. 2010-re Törökország szeretne geotermikus erőművi kapacitását 500+3500 MW-ra (elektromos+hő) fejleszteni.[37]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Türkiye, 6 üründe dünya birincisi" (török nyelven). NTVMSNBC. 2007. március 31. 2008. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 9..
  2. 1 2 Európai Tanács. "Turkey - Economic profile" (angol nyelven). ec.europa.eu. 2008. augusztus 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 9..
  3. ↑ CIA (2008. május 1.). "Developed Countries (Appendix B - International Organizations and Groups)". The World Factbook (angol nyelven). CIA. 2008. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 9..
  4. ↑ "MSCI Emerging Markets" (angol nyelven). MSCI. 2006. 2008. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 9..
  5. ↑ "Which countries are G-20 members?" (angol nyelven). g20.org. 2008. április 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 11..
  6. ↑ CIA (2008. március 1.). "Rank Order - GDP - per capita (PPP)" (angol nyelven). CIA: The World Factbook. 2013. április 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 11.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  7. ↑ Isha Ray (1999). "More from less: policy options and farmer choice" (PDF). Irrigation and Drainage Systems (angol nyelven). 361–383. o. 2008. október 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12.. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  8. ↑ GAP. "What is GAP?" (angol nyelven). Törökország Miniszterelnöki Hivatala. 2009. január 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12..
  9. ↑ FITA (2005). "Agriculture". Turkey (angol nyelven). The Federation of International Trade Associations. 2008. április 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12..
  10. ↑ CIA (2008. március 1.). "Field Listing - GDP - composition by sector" (angol nyelven). The World Factbook. 2014. május 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12..
  11. ↑ "ITKIB: "The Export Performance of the Turkish Clothing Industry in 2006"" (PDF). 2007. november 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 13..
  12. ↑ HomeGarden. "Ambíciózus török multi a hazai háztartásigép-piacon". 2008. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. április 23..
  13. 1 2 CNN (2005. január 17.). "Turkey switches on to TV market" (angol nyelven). cnn.com. Hozzáférés: 2008. május 11.. {{cite web}}: |author= has generic name (súgó)
  14. ↑ Kuser, Michael (2006. június 9.). "The Unknown TV Giant" (angol nyelven). BusinessWeek. Hozzáférés: 2008. május 12..
  15. ↑ Business Wire. "Europe's No. 3 TV Manufacturer, a Private Company: PROFILO-TELRA" (angol nyelven). The Free Library. 2016. március 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12.. {{cite web}}: |author= has generic name (súgó)
  16. ↑ Gündüz Fındıkçıoğlu (2008. január 21.). "Turkish Automotive Industry" (PDF) (angol nyelven). TSKB Research. 2009. június 11. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12.. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  17. ↑ "Turkey Europe's sixth largest auto producer" (angol nyelven). Today's Zaman. 2007. április 19. Hozzáférés: 2008. május 12..
  18. ↑ "Sabanci Holding" (angol nyelven). Google Finance. Hozzáférés: 2008. április 23..
  19. ↑ Kathy Shwiff. "Campbell to Sell Candy Maker Godiva To Turkish Firm" (angol nyelven). The Wall Street Journal. Hozzáférés: 2008. április 23..
  20. ↑ Ayvaz, Tutku (2007. november 17.). "Turkish contractors rank at top three" (angol nyelven). Turkish Daily News. 2007. november 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12..
  21. ↑ "British TUI: 11 of 'world's best 100' hotels in Turkey" (angol nyelven). Turkish Weekly. 2007. július 10. 2008. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12..
  22. ↑ Anadolu Agency (AA) (2006. január 27.). "Tourism statistics for 2005". Hürriyet. Hozzáférés: 2006. december 10..
  23. ↑ Ntvmsnbc.com (2008. január 30.). ""Turizm geliri 2007'de rekor kırdı"". NTV-MSNBC. Hozzáférés: 2008. január 30..
  24. ↑ "Banks in Istanbul" (angol nyelven). 2008. június 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 1..
  25. ↑ "Turkey to move Central Bank to Istanbul" (angol nyelven). NTVMSNBC. 2008. január 11. Hozzáférés: 2008. április 20..
  26. ↑ "ISE: Istanbul Stock Exchange honlapja". 2006. november 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 13..
  27. ↑ "İstanbul becomes fastest city to pull out of crisis". The Financial. 2010-12-3. 2012-11-06 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010-12-4. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= és |date= (súgó)
  28. ↑ "Global Metro Monitor" (PDF). Brookings Institution. Hozzáférés: 2010-12-4. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  29. ↑ "FDI Statistics". Investment in Turkey (angol nyelven). Turkish Embassy Office of the First Economic Counsellor, London. 2007. 2008. május 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 12..
  30. ↑ "Reuters: Turkey sees 2007 imports at $160 billion". Hozzáférés: 2008. május 13..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  31. ↑ Turkish Statistical Institute (2006. november 30.). "Foreign Trade Statistics as of October 2006". Turkish Statistical Institute. Hozzáférés: 2006. december 11..
  32. ↑ Bartolomiej Kaminski (2006. május 1.). "Turkey's evolving trade integration into Pan-European markets" (PDF). World Bank. Hozzáférés: 2006. december 27.. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  33. ↑ Republic of Turkey Prime Ministry (2008. április 18.). "Energy Minister says Turkey controls world boron market" (angol nyelven). invest.gov.tr. Hozzáférés: 2008. május 13..[halott link]
  34. ↑ "CIA: World Factbook: Turkey". 2016. május 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. május 13.. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  35. ↑ "Land and Water Resources" (angol nyelven). General Directorate of State Hydraulic Works. Hozzáférés: 2008. május 13..
  36. ↑ Burgermeister, Jane (2007. szeptember 14.). "Turkey Looks to Exploit Wind Energy Potential" (angol nyelven). Renewable Energy World. Hozzáférés: 2008. május 13..[halott link]
  37. ↑ Lund, J. W., Freeston, D. H., & Boyd, T. L. (2005). Direct application of geothermal energy: 2005 Worldwide review. Geothermics, 34, 691-727.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Törökország_gazdasága&oldid=28321224”