Tölgy-farkincásboglárka

Tölgy-farkincásboglárka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Boglárkalepke-félék;
Nem:	Satyrium;
Tudományos név
	Satyrium ilicis; (Esper, 1779)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tölgy-farkincásboglárka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgy-farkincásboglárka témájú médiaállományokat és Tölgy-farkincásboglárka témájú kategóriát.

A tölgy-farkincásboglárka (Satyrium ilicis) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Európában és Nyugat-Ázsiában honos lepkefaj. Egyéb elnevezései: tölgyfa-csücsköslepke, cserfalepke, tölgy-farkosboglárka.

Megjelenése[szerkesztés]

A tölgy-farkincásboglárka szárnyfesztávolsága 3,2–3,5 cm. Szárnyainak felső oldala egyöntetűen sötétbarna, a nőstény elülső szárnyainak szélén változatos kiterjedésű, elmosódott szélű, narancssárga folt látható. Szárnyainak fonákja csokoládébarna, mindkét szárnyon vékony, fehér, zegzugos harántvonal húzódik végig. A hátsó szárnyak peremén fekete felső szegélyű, narancssárga foltsor húzódik (a belső szöglet foltja a legerősebb, sokszor a szárny felső oldalára is átüt), amely a nőstény esetében sötét árnyék formájában folytatódik az elülső szárny szélén is. A hátsó szárnyak külső oldalán kis kinövés (ún. farkinca) látható. A nőstény potrohvége világos, nincs rajta szőrpamacs.

Az elülső szárny foltja néha aranysárga (f. aureonitens), olykor a hím szárnyán is megfigyelhető (f. cerri).

Petéje kerek, fehér, felszíne sűrűn gödörkés.

Hernyója világoszöld, sűrű, rövid szőrökkel.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlíthat hozzá a törpe-farkincásboglárka, a kökény-farkincásboglárka, a w-betűs farkincásboglárka, a szilva-farkincásboglárka, a tölgyfa-csücsköslepke, vagy a nyírfa-csücsköslepke.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában (északon Dél-Svédországig, délen a mediterrán partvidékig; a szigetek közül megtalálható Szicílián, de Korzikán, Szardínián és Krétán nem) és Nyugat-Ázsiában (Kis-Ázsia és a levantei partvidék) honos. Magyarországon a Dunántúlon, az Északi-középhegységben (inkább csak a kedvezőbb mikroklímájú melegzugokban) a Nyírségben, a Hajdúságban, a Körös-menti síkon és a Kis-Sárréten lokálisan számos helyen megtalálható a tölgyesekben.

Életmódja[szerkesztés]

Meleg, száraz bokorerdők, sziklás bozótosok, erdőspuszták lepkéje.

Évente egy generációja repül május közepétől július közepéig. A hímek territóriumot tartanak, azt a kihajló ágvégekről ellenőrzik. A nőstények inkább a lombkoronaszintben repülnek. A kifejlett lepkék főleg fagyal, kakukkfű, földibodza virágain szívogatják a nektárt. A nőstény fákra, nagyobb bokrokra rakja a petéit. A pete (vagy benne a kifejletlen hernyó) áttelel és a hernyó a következő évben április elején kel ki. A hernyó különféle tölgyfajok (főleg molyhos tölgy, de kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, magyaltölgy is, de - régebbi nevével ellentétben - csertölgy nem) leveleivel táplálkozik.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.