Tóth Tibor (antropológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tóth Tibor
Életrajzi adatok
Született1929. január 5.
Szolnok
Elhunyt1991. október 3. (62 évesen)
Budapest
Sírhely Óbudai temető
Ismeretes mint antropológus
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Lomonoszov Egyetem
Pályafutása
Szakterület régészet, antropológia
Munkahelyek
Más munkahelyek Magyar Természettudományi Múzeum

Tóth Tibor (Szolnok, 1929. január 5.Budapest, 1991. október 3.) antropológus, igazgató, a biológiatudományok akadémiai doktora, a keleti magyarok felfedezője.

Életútja[szerkesztés]

Tóth Tibor 1947–1952 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karára járt, 1954–1958 között a moszkvai Lomonoszov Egyetem Embertani Tanszékének aspiránsa. 1960-ban az ELTE-n természettudományi egyetemi doktori címet szerzett. 1958-tól kezdett dolgozni a Természettudományi Múzeum Embertani Tárában tudományos főmunkatársi beosztásban. 1962 októberétől osztályvezető-helyettes, 1965-től 1990. december 31-ig a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárának igazgatója. 1978-ban védte meg Magyarország lakosságának szomatológiája és paleoantropológiája című akadémiai doktori értekezését, Moszkvában.

Síremléke az Óbudai temetőben (10-I-93)

A keleti magyarok felfedezése[szerkesztés]

Az 1960-as években készült akadémiai doktori disszertációjának megvédésére. Több mint háromezer mérést végzett sokkötetes, máig kiadatlan disszertációjához a Szovjetunió több köztársaságában. 1964 tavaszán Baskíriában megkezdett munkáját, a kipcsakok felmérését szerette volna folytatni a Kazah Szovjet Köztársaság területén. Almatiban, a Kazak Akadémia ülésén Szeitbek Nurhanov torgaji származású nyelvész hívta fel Tóth Tibor figyelmét a torgaji madijar törzsre. 1965-ben ők ketten el is jutottak a torgaji területre, ahol Tóth Tibor számos antropológiai felmérést végzett a magát madiarnak (ejtsd: magyar) nevező törzs tagjai között. Felfedezését Tóth Tibor publikálta Budapesten és Alma-Atában is.[1] Megállapította, hogy az argün népcsoportnak a Torgaj-mélyedésben élő madijar törzse száznyolcvan családból, mintegy kilencszáz-kilencszázötven főből áll. Tagjai az argünök más törzseinek tagjaival és környékbeli kipcsakokkal házasodnak össze. Nomád életet élnek. Nemzetségfőjük nevét valamennyien ismerik, családfájukat tíz-tizenkét nemzedékig tudják visszavezetni. Antropológiailag a dél-szibériai rasszhoz tartoznak, embertani jellegzetességeik a kazak nép Középső és Kis Hordájának vizsgálati szériáihoz állnak közel.

Később szeretett volna Magyarországról visszamenni a Torgaj-vidékre magyarokból álló néprajzos, nyelvész-, régészexpedícióval. Szenzációs felfedezéséről népszerű formában a Magyar Nemzetben írt Aczél Kovách Tamás 1967-ben és 1968-ban. Azonban a megálmodott expedíció nem jött létre. Már az is csoda volt, hogy Tóth Tibor egyáltalán eljutott a külföldiek számára szigorúan zárt területre. Fényképezésre nem kapott engedélyt. Idehaza irigység és közöny, az értetlenség sodorta eredményeit a teljes feledésbe. Tóth Tibor meg nem értett, csalódott emberként halt meg 1991-ben – éppen abban az évben, amikor megalakult a független Kazah Köztársaság, és ezzel elhárultak az adminisztratív akadályok a kazah földön folyó elfogulatlan néprajzi, történeti, régészeti kutatások elől.

Dr. Tóth Tibor 1965-ös Kazahsztáni expedíciójának körülményeit, a munka továbbfolytatásának akadályait Benkő Mihály ismerteti Torgaji Madiarok - Keleti Magyar Néptöredék Kazakisztánban című, színes fotókkal gazdagon illusztrált könyvében.[2]

A keleti magyarokkal kapcsolatos kutatómunkát a rendszerváltás után Benkő Mihály történész, keletkutató, író és dr. Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus folytatta.

A keleti magyarokkal és a magyarság etnogenezisével kapcsolatos főbb művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tanulmányúton a Szovjetunióban (Újfalvy Károly nyomában). Anthropológiai Közlemények, X. (1966/4), 139.), Az ősmagyarok mai relictumáról. (Előzetes beszámoló). MTA, a Biológiai osztály közleményei, 1966, 283–299.
  2. Benkő Mihály: Torgaji Madiarok - Keleti Magyar Néptöredék Kazakisztánban Timp Kiadó, Budapest 2003. ISBN 9799632107690

Források[szerkesztés]

  • Farkas L. Gy., Dr. Tóth A. Tibor 1929–1991 Anthropologiai Közlemények 33, 1991, 40. o.;
  • Pap I., In memoriam Dr. Tóth Tibor (1929–1991) Anthropologia hungarica 22, 1992, 5–6. o.;
  • Farkas L. Gy.–Dezső Gy., A magyar antropológia története a kezdetektől napjainkig Szeged, 1994, pp. 123;
  • Makra Sz., Tóth Tibor – Magyar Múzeumi Arcképcsarnok Bp., Pulszky Társ.–Tarsoly K., 2002, p. 901–902. ;
  • Benkő M., Torgaji Madiarok - Keleti Magyar Néptöredék Kazakisztánban Timp Kiadó, Budapest 2003. ISBN 9799632107690
  • Benkő M., Magyar néptöredék Kazahsztánban? (Megjegyzések Bálint Csanád cikkéhez) Eleink, IX./2, 2010. 58-67. o.;

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Pap I.–Makra Sz.: List of Dr. Tóth Tibor's scientific publications Anthropologia hungarica 22, 1992, 7–16. o.;
  • Tóth Tibor tudományos hagyatéka, Természettudományi Múzeum, Embertani Tár.;

További információk[szerkesztés]