Ugrás a tartalomhoz

Tóth Kálmán (teológus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóth Kálmán
Magyarország
– 20. század –
Élete
Született1917. július 16.
Pápa
Elhunyt2009. március 30. (91 évesen)
Budapest
Iskolái
Pályafutása
Iskola/Irányzatreformátus teológia
Érdeklődésószövetségi tudományok
Fontosabb műveiBibliafordítás – Bibliamagyarázás
Kitüntetései

Tóth Kálmán (Pápa, 1917. július 16. – Budapest, 2009. március 30.) református lelkész, teológiai doktor, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára 38 éven át.

Apja Tóth Lajos, a Pápai Református Kollégium ének- és zenetanára, anyja Bíró Erzsébet. Felesége Kerecsényi Vilma okleveles tanítónő. Gyermekei: Tóth Kálmán részecskefizikus (1942 október – 2024 április), Tóth Lajos református lelkész, a Reformátusok Lapja főszerkesztője (1946 február – 2007 november), Tóth Éva hegedűművész (1952 június –). 14 testvére közül 6 érte meg a felnőttkort. Közülük ketten, Tóth Endre egyháztörténész és Tóth Lajos biofizikus, szintén tudományos pályát futottak be.

Tanulmányait nagyrészt szülővárosában végezte. 1927-től 1935-ig a pápai református gimnázium diákja volt. Ezután a Pápai Református Teológiai Akadémián kezdett tanulni. Az alapvizsga letétele után 1938 őszétől ösztöndíjasként az Utrechti Egyetem teológiai fakultásán folytatta illetve fejezte be tanulmányait. Utrechtben 2 évig tanult, elsősorban ószövetséggel kapcsolatos tudományos ismereteket szerezve. 1941-ben kapott lelkészi diplomát; az első lelkészképesítő vizsgát 1939-ben, a második lelkészképesítő vizsgát 1941-ben tette le.

1940. június 1-től szeptember 1-ig a pápai református egyházközségben, ezután pedig a dunántúli egyházkerület püspöki hivatalában teljesített segédlelkészi szolgálatot. 1942-től 1950-ig a zánkai, 1951-től[1] 1958-ig a nyárádi gyülekezet lelkésze volt. 1942-ben házasságot kötött Kerecsényi Vilma körmendi születésű okleveles tanítónővel. 1943-ban Pápán magántanári címet szerzett Sámuel próféta, az Isten embere című dolgozatával, majd 1944-ben a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karán magna cum laude fokozattal teológiai doktorátust kapott. Zánkán és Nyárádon végzett lelkészi szolgálata mellett 1947-től 1951 őszéig óraadó tanárként a Pápai Református Teológiai Akadémián is tanított ószövetségi tantárgyakat. (1951 és 1998 között a teológiai akadémia nem működött.)

1958-tól 1995-ig a Budapesti Református Teológiai Akadémián (amely 1993-tól a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karaként működött) tanított az ószövetségi tanszéken. 1957-től a Magyar Bibliatanács Fordító Bizottságát is segítette munkájával, mint az Ószövetségi Szakbizottság tagja és 1972-től elnöke. Több éven át az akadémia dékáni illetve prodékáni tisztségét is betöltötte[2], továbbá internátusi felügyelő tanár is volt. 1963-tól[3] a Doktorok Kollégiuma ószövetségi szekciójának elnöke volt. A dunántúli egyházkerületi közgyűlés tanintézeti képviselőjeként[4] 1966-tól 1990-ig tagja volt a református egyház zsinatának. 1995-ben vonult nyugalomba[5] 78 évesen. Ezt követően professor emeritus címet kapott. 2009-ben hunyt el 91 éves korában.

Jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Művei között nagy súllyal szerepelnek a teológiai hallgatók számára írt jegyzetek, köztük egy ószövetségi bevezetés, egy héber nyelvtan, egy ószövetségi bibliai teológia, valamint számos, csak kezdetlegesen sokszorosított formában ismert írásmagyarázati jegyzet. Cikkei, tanulmányai, könyvismertetései, igehirdetései jelentek meg a Theologiai Szemlében, a Református Egyház folyóiratban, a Reformátusok Lapjában, a Confessio folyóiratban, a Képes Kálvin Kalendáriumban és tudományos kötetekben. Több könyvet írt, melyeket a Kálvin Kiadó illetve a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya adott ki. A Jubileumi Kommentárhoz Mózes öt könyve, a Siralmak könyve, Jónás, Haggeus és Zakariás könyve magyarázatával és bevezető cikkekkel járult hozzá. Számos szócikket írt a Keresztyén Bibliai Lexikonba. Kiemelkedő szerepe volt az 1975-ben megjelent új magyar protestáns bibliafordítás ószövetségi részének elkészítésében és első revíziójában[6]; ezért 1997-ben Károli Gáspár-díjjal is kitüntették. Közreműködött a javított új fordítású Biblia magyarázatokkal ellátott változatának (Biblia magyarázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, 1996) és a deuterokanonikus bibliai könyvek új kiadásának[7] (1998) elkészítésében is. A bibliafordítói munkához kapcsolódik témáját tekintve egyik fő műve, a Bibliafordítás – Bibliamagyarázás című könyv. Nyugdíjas éveiben Kálvin János kisprófétákhoz írt latin nyelvű kommentárjainak magyarra fordításával foglalkozott.

Főbb művei közül néhány:

  • Sámuel próféta, az Isten embere, (teológiai magántanári dolgozat), Pápa, 1943
  • A próféták és a történelem, (doktori értekezés), Pápa, 1944
  • Ószövetségi bevezetés, Budapest, 1958
  • Biblica theologia I. rész, Budapest, 1959, II. rész, Budapest, 1960
  • Hermeneutika, Budapest, 1961
  • Bibliai földrajz, Budapest, 1961
  • Bibliai kortörténet, Budapest, 1964
  • Bibliai régiségtan, Budapest, 1965
  • Bibliai atlasz – kortörténeti bevezetéssel, (társszerző; az ószövetségi rész szerzője), Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1973
  • A régészet és a Biblia, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1978 [!1979]
  • A héber nyelvtan elemi szabályai, Budapest, 1980
  • Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára, (társszerző, szerk.: Barcza József), Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1990
  • Teológiai írásmagyarázat – válogatott tanulmányok, (szerk.: Karasszon István), Budapest, 1992
  • Bibliafordítás – Bibliamagyarázás, Kálvin Kiadó, Budapest, 1994
  • Az Úrnak félelme: ez a bölcsesség, Kálvin Kiadó, Budapest, 1998
  • Az Úr a Sionon lakik! Kálvin János magyarázata Jóel próféta könyvéhez, (fordítás), Kálvin Kiadó, Budapest, 1999
  • Az Urat keressétek, akkor élni fogtok! Kálvin János magyarázata Ámósz próféta könyvéhez, (fordítás), Kálvin Kiadó, Budapest, 2002
  • Az Úrtól jön a szabadulás! Kálvin János magyarázata Abdiás és Jónás próféta könyvéhez, (fordítás), Kálvin Kiadó, Budapest, 2002
  • Légy alázatos Isteneddel szemben! Kálvin János magyarázata Mikeás próféta könyvéhez, (fordítás), Kálvin Kiadó, Budapest, 2003
  • A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának története 1855–2005. Szerk.: Ladányi Sándor. Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar, Budapest, 2005, ISBN 963-8392-86-X, 232–233. o.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. EKMK, Veszprém
  • Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Varga Béla. Veszprém, 2001. JMVK, Pápa
  • Szószék és katedra: Tanulmányok Dr. Tóth Kálmán professzor tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szerk.: Dr. Tóth Károly, Dr. Szűcs Ferenc. Budapesti Református Theologiai Akadémia, Budapest, 1987, ISBN 963 01 8261 0. Curriculum vitae 7. o., Bibliográfia 9-12. o.
  • Reformátusok Lapja 53. évf. 14. szám (2009. április 5.) 11. o. Híradás Tóth Kálmán haláláról a pontos dátummal (március 30.)
  • Karasszon István: Búcsúzik egy nemzedék – Tóth Kálmán 1917-2009 Archiválva 2018. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • a Károli Gáspár Református Egyetem Pro Universitate díjasainak / professor emeritusainak felsorolása
  • a Budapesti Református Teológiai Akadémia dékánjainak listája KRE HTK
  • Pótor Imre: Dr. Tóth Endre, az egyházépítő professzor : Különös tekintettel dunántúli szolgálataira. Teológiai disszertáció, Vásárosnamény, 1996, 2. fejezet. MEK-OSZK
  • Művelődési Közlöny 41. évf. 24/I. szám (1997-08-28) 3079. o. Közlemény az 1997. évi Károli Gáspár-díj adományozásáról
  • Biblia magyarázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-300-996-0. Előszó 5-7. o.
  • Deuterokanonikus bibliai könyvek : a Septuaginta alapján, Kálvin Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-300-713-5. Ajánlás 5. o.
  • Pecsuk Ottó: Ötvenéves az Új fordítású Biblia, 2025, bibliatarsulat.hu
  1. ↑ A Tarr Kálmán „A bibliafordító szükségképpen bibliatudós...” – A bibliafordító dr. Tóth Kálmán professzor című előadásában (Confessio 2017/2) idézett önéletrajz szerint 1950. december 15-től volt Tóth Kálmán a nyárádi gyülekezet lelkésze.
  2. ↑ Az 1967–1969, 1980–1981, 1982–1984 években volt dékán.
  3. ↑ Karasszon István Tóth Kálmán exegetikai munkássága című előadása (Confessio 2017/2) szerint 1990-ig volt az ószövetségi szekció elnöke; a Veszprém megyei életrajzi lexikon szerint 1992-ig.
  4. ↑ Ezt a tisztséget 1966-tól 1992-ig viselte.
  5. ↑ A rendes tanári állásból 1992-ben nyugdíjba ment, de még három évig tanított óraadóként.
  6. ↑ A javított szöveg 1990-ben jelent meg.
  7. ↑ Deuterokanonikus bibliai könyvek : a Septuaginta alapján, Kálvin Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-300-713-5

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]