Tócsagazvirágúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tócsagazvirágúak
Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen
Sima tócsagaz (C. submersum)
Sima tócsagaz (C. submersum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Tócsagazvirágúak (Ceratophyllales)
Link
Család: Tócsagazfélék (Ceratophyllaceae)
Gray
Nemzetség: Tócsagaz (Ceratophyllum)
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú kategóriát.

A tócsagazvirágúak (Ceratophyllales) a zárvatermők egy rendje, melybe egyetlen család, a tócsagazfélék (Ceratophyllaceae) családjának egyetlen nemzetsége, a tócsagaz, más néven borzhínár (Ceratophyllum) tartozik. A sarkvidékek kivételével minden kontinensen élnek képviselői. Vízinövények.

Rendszerezésük[szerkesztés]

Újabb rendszerezés[szerkesztés]

Az APG II (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján létrehozott új rend egyetlen családdal (Ceratophyllaceae), azon belül egy nemzetséggel (Ceratophyllum).

Hagyományos rendszerezés[szerkesztés]

Cronquist és Dahlgren rendszerezében egyaránt a tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales) rendjébe tartozó család (Ceratophyllaceae).

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

A harmadidőszak óta ismertek. A hideg égövek kivételével az egész Földön elterjedtek; 4-6 fajuk közül kettő él Közép-Európában.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

50–200 cm hosszú, gyenge, hajlékony száraikon örvösen állnak a sallangosan szeldelt levelek; mindkét hazai faj sallangjai villásan elágaznak. Gyökereik nincsenek: a vízben lebegnek vagy klorofillt nem tartalmazó hajtásokkal rögzítik magukat a meder alján. Egyivarú virágaik a levelek hónaljában nőnek. A porzók csavarmenetesen állnak, a lepel kicsi, zöld. A termő egy termőlevélből nőtt össze. Termésük makk – néhány faj magvai tüskések, hogy az állatok szőrébe ragadhassanak.

Életmódjuk, termőhelyük[szerkesztés]

Állóvizekben, lassan folyó patakokban, illetve öntözőcsatornákban élő hínárnövények. A felszínen nem láthatók, de a Kis-Balatonban és a Balatontól délre a Nagy-berekben olyan sűrűn nőnek, hogy a vizet csónakkal csaknem járhatatlanná teszik.

Hazai fajok[szerkesztés]

  • sima tócsagaz (C. submersum L.) – levelei élénkzöldek, a sallangok hajszálvékonyak. Hazánkban a törzsváltozat (C. submersum subsp. submersum) él.
  • érdes tócsagaz (C. demersum) – levelei sötétzöldek, a sallangok szélesebbek és fogacskásak; számuk kevesebb. A termés alapján két, csúcsán egy 5–9 mm hosszú tövis nő. Hazánkban a C. demersum subsp. platyacanthum alfaj él.
Érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum)

Források[szerkesztés]