Tímár Péter (fotográfus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tímár Péter
Született1948. augusztus 23.[1] (75 éves)
Ajka
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafotográfus
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1972)
KitüntetéseiBalogh Rudolf-díj (1996)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tímár Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tímár Péter (Ajka, 1948. augusztus 23. –) magyar fotográfus, fotóművész.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Tátrai Emilia és Timár Vilmos.

1972-ben építészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Hallgatóként kezdett tudatosan fotografálni és fotográfiai kiállításokon szerepelni.

Hommage à KG

Közben szcenikát is tanult, és végigkísérte annak a kornak magyarországi avantgárd színházi eseményeit. Éveken keresztül fényképezte a budapesti Pinceszínház életét, bár ez inkább ürügyként szolgált arra, hogy közben az alkotás, a karakterek és az előadások kialakulásának folyamatát figyelhesse.

1979-ig építészmérnökként dolgozott a Tervezésfejlesztési-és Típustervező Intézetben (TTI), de közben tagja lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének (1978), amelynek 1990 és 1992 között főtitkári posztját is betöltötte.

1978 és 1983 között a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának tagja, 1979-től titkára.

1975-től a Fiatal Művészek Klubja Fotószekciójában dolgozik, pár évig annak vezetője, a nyolcvanas években pedig a Toldi Fotógaléria művészeti vezetője volt.

A Gyász című és
A Gyász című és
a tetovált elítélek témájú képsorozatából
a tetovált elítélek témájú képsorozatából

1979 és 2010 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Fotó szakának szakvezető tanára, 1997-től 12 éven át az iskola igazgatójaként dolgozott. Emellett óraadóként fotográfiát tanított évekig a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a Budapesti Kommunikációs Főiskolán is.

A fotográfia oktatásának szervezése terén jelentős szerepet vállalt, és szakírói munkássága is számottevő.

Pályája kezdetén a fotó képzőművészeti használata iránt érdeklődött, ezen belül montázsokat, kollázsokat, szekvenciákat, mátrixokat és például kézzel színezett képeket készített.

A Fotóművészeti Stúdióban kialakult beszélgetések, viták és személyes kapcsolatok hatására egy idő után a fotográfia dokumentatív ereje keltette fel érdeklődését. A Fővárosi Temetkezési Intézetnél készült, Gyász című sorozata (1983) feltárta a kegyelet hiányát a temetések hátterében és végrehajtásában bevett gyakorlatban – mindezzel pedig rávilágított a magyar társadalom érzéketlenségére az élőkkel szemben is. A sorozatból a Műcsarnok által a Fényes Adolf Teremben 1983-ban rendezett budapesti kiállítást néhány napon belül a Művelődési Minisztérium és a Budapesti Pártbizottság betiltotta, és a szerzőt, valamint a kiállítási intézmény vezetőit támadták. A hecckampányt az MSzMP KB irodájának vezetője állította le azzal, hogy inkább kiállítás által bemutatott problémával kellene foglalkozni, ahelyett, hogy a szerzőt ostoroznák.

Nagyívű sorozatot készített a tetovált elítéltekről a magyar börtönökben, egyben javaslatot téve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának, hogy indítsanak kriminál-pszichológiai szempontú kutatást az egyes elítéltek bűnözői karaktere és a rájuk tetovált (vagyis általuk választott) motívumok közötti esetleges összefüggések felderítésére. A kutatást végző fiatal BV tiszt később dandártábornok, a Közszolgálati Egyetem Büntetésvégrehajtási tanszékének vezetője lett.

Mindeközben a Magyar Szemle fotóriportere és képszerkesztője is volt, 1990-től pedig 26 éven keresztül a Fotóművészet című folyóirat kiadó-főszerkesztője.

Az életét végigkísérő tanítás megkövetelte nyitottság alkotó tevékenységére is kihat. Munkáiban fellelhetők a spekulatív (mérnöki, matematikai) elemek éppúgy, mint a dokumentatív és képzőművészeti megközelítések, egymással párhuzamosan és időnként egymásba átcsapva, egymást megtermékenyítve is.

Munkássága[szerkesztés]

Egyéni kiállításai[szerkesztés]

A Portré emlékezetből című sorozatából
A Portré emlékezetből című sorozatából
Akt kutyával című képe
Akt kutyával című képe
A Szerda délután című sorozatából
A Szerda délután című sorozatából
  • 1973 – Eger, Líceum
  • 1975
    • Toldi Galéria, Budapest
    • Józsefvárosi Galéria, Budapest
  • 1976 – Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest
  • 1977, 1979 – Fiatal Művészek Klubja, Budapest – How to use the photograph?, Helikon Galéria, Budapest (kat.)
  • 1980, Helikon Galéria, Budapest
  • 1983 – Szociófotó V. Gyász, Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.)
  • 1985 – Gödöllői Galéria, Gödöllő
  • 1986
    • Andor utcai Közösségi Ház, Budapest
    • Tetoválások, Zsámbéki Galéria, Zsámbék (kat.)
  • 1987 – Tetoválások, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Barcsay Terem, Budapest (kat.)
  • 1988 – Eötvös J. Tanítóképző Főiskola, Baja
  • 1990 – Térkép e táj? Magyar Iparművészeti Főiskola Tölgyfa Galériája, Budapest
  • 1993 – Huset, Koppenhága
  • 1998 – Budapest Plein Air – Légifotók Budapestről, Mezőgazdasági Múzeum (Vajdahunyad vára), Budapest
  • 2013 Prestige Galéria, Budapest'
  • 2017
    • Nécseyho Galéria, Léva
    • Artphoto Galéria, Budapest
  • 2024 VILTIN Galéria, Budapest

Csoportos kiállítások[szerkesztés]

Számtalan csoportos kiállításon is részt vett, a hazaiak mellett például Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, Nyugat-Németországban (NSZK), az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Bécsben, legutóbb 2017-ben a varsói Nemzeti Múzeumban és a budapesti Capa Centerben, 2017-ben és 2018-ban a budapesti Art Expon illetve 2019-ben a budapesti Artphoto Galériában és az Art+Text Galériában.

  • 1972 – Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
  • 1974 – Józsefvárosi Galéria, Budapest
  • 1976 – Fiatal Művészek Klubja, Budapest
  • 1977 – Dimitrov Művelődési Ház, Veszprém
  • 1978 – Első. Fiatal Fotóművészek Stúdiója-kiállítás,Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest – I. Esztergomi Fotóbiennálé, Esztergom
  • 1980 – Második. Fiatal Fotóművészek Stúdiója-kiállítás,Budavári Palota C Épület, Budapest – Magyarok, Canon Galerie, Párizs – II. Esztergomi Fotóbiennálé
  • 1981 – TÉNY-KÉP (A magyar fotográfia története 1840-1981), Budapest, Műcsarnok
  • 1982 – Harmadik. Fiatal Fotóművészek Stúdiója-kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1988, 1989 – VIII., IX. Nagybaracskai alkotótelep, Baja
  • 1990, A kelet-középeurópai országok fotóművészete, Lausanne, Elysée Múzeum
  • 2013, ANALÓG, fotográfia a Körmendi-Csák gyűjteményben, KOGART-ház, Budapest

Képei gyűjteményekben[szerkesztés]

Többek között: Párizsi Nemzeti Könyvtár Kortárs Metszet- és Fotótára, Elysée Múzeum Lausanne, Magyar Fotográfiai Múzeum, Körmendi-Csák gyűjtemény, Art+Text Galéria, Vintage Galéria, Barabás gyűjtemény, Archive of Modern Conflict, Montreal, Kanada.

Könyvei[szerkesztés]

  • Timar Peter: Budapest Plein Air (Budapest, Intera Rt. 1998 and 1999)
  • Photo_Book (digitális) www.timarpeter.hu

Cikkek[szerkesztés]

  • A Fotó című szaklapban:
    • 89/11. – A sajtófotográfiáról
    • 90/1. – Erich Salomon fotóiról
    • 90/11-12. – Dezső Mihály fotóiról
  • A Fotóművészet című szaklapban:
    • 1986/4. – a tehetségkutató fotópályázatról
    • 1987/2. – a tehetségkutató fotópályázatról
    • 1987/3. – Herlinde Koelbl két kiállításáról
    • 1988/2. – Tóth György kiállításáról
    • 1988/4. – Féner Tamás kiállításáról
    • 1990/2. – a tehetségkutató fotópályázatról
    • 1991/5. – a polaroid nyersanyagokról
    • 1995/5-6. – Pierre Vallet művészetéről
    • 1996/3-4. – Sevcsik Jenőről
    • 1997/1-2. – építészeti fotókról és Fejér G. – Tamás képeiről
    • 1997/3-4. – Körtvélyesi Zsolt képeiről
    • 1997/5-6. – Bozsó András képeiről
    • 1998/1-2. – Balla Demeter művészetéről
    • 1998/3-4. – Korniss Péter újabbkori erdélyi fotóiról
    • 1999/1-2. – Besenyei Péter és Kosiczky Attila fotóiról
    • 1999/3-4. – Schwanner Endre életművéről és Boros György manipulált fotóiról
    • 1999/5-6. – Barták Csaba fotóiról
    • 2000/1-2. – Normantas Pauliusról és fotográfiai tankönyvekről
    • 2000/5-6. – két fotóalbumról
    • 2003/5-6. – Batár Zsolt képeiről
    • 2005/3-4. – a digitális fotók nyomtatásáról, illetve a nyomtatás új szerepéről a fotóbizniszben
    • 2007/4. – A gótika parafrázisa – Bartha Zsolt-Péter képeiről
    • 2009/4. – Prix CaféFotó 2009. – – Philippe Bernard és Thomas Rigade képeiről
    • 2013/1. – Arcvesztés – Máté Balázs képeiről
    • 2014/1. – Kerekes Gábor (1945-1914)
    • 2015/2. – Bepillantás – "Revealed by Sofitel"
    • 2016/3. – Messziről jött emberek – Koreai fotókiállítás a Ráth György Múzeumban
    • 2018/1. – Robert Frank Albertinában

Ezeken felül többszáz könyvrecenzió, szintén a Fotóművészet számára

Tanulmányok[szerkesztés]

„Gyász, Krematórium” című művével került be Urbán Ádám PéldaKÉPek sorozatába
  • Tanulmányok a Magyar Iparművészeti Főiskola felkérésére a főiskolán indítandó felsőfokú fotóoktatás programjának előkészítésére (1984-85.)
  • Helyzetjelentés helyett… Tanulmány a Médiahajó melléklete számára a fotográfia helyzetéről a magyar médiában. 1997., az ENAMIKÉ Kft. kiadásában.Tanulmány a Médiakönyv (a Médiahajó „melléklete“) számára a fotóoktatásról 1998., az ENAMIKÉ Kft. kiadásában.
  • Tanulmány a Médiakönyv (a Médiahajó „melléklete“) számára a szakmaiságról és az érdekekről a magyar fotográfiában 1999., az ENAMIKÉ Kft. kiadásában.
  • Tanulmány az amatőrizmusról a magyar fotográfiában a Magyar Fotóművészek Szövetsége által kiadott Profi vagy amatőr? című tanulmánykötetben, 2002.
  • A Magyar Fotóművészek Szövetsége által kiadandó, Baki Péter által szerkesztett Fényképészet című tankönyv számára a Légifotó c. fejezet megírása (megjelenés alatt).
  • A középfokú fotóoktatás reform-tanterve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számára (1981.)
  • Az Alkalmazott fotográfus szakma oktatásának szakmai és vizsgáztatási követelményei, illetve képzési programja a művészeti szakközépiskolák öt éves párhuzamos képzésében, illetve az érettségi utáni két éves képzésben – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számára (1996.)
  • A Magyar Képzőművészeti Egyetem pedagógiai tanszéke részére tanulmány a Bauhaus vezetési módszereiről és pedagógiájáról (2003.)
  • A Fotográfus szakma központi programja és szakmai-vizsgáztatási követelményei kidolgozása a Nemzeti Szakképzési Intézet megbízásából. (2006.)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1996 – Balogh Rudolf-díj

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Dumont Foto 2 (DuMont Buchverlag, Köln, 1980),
  • Fáber András: Egy fényképfelvétel vágóasztala, Fotóművészet, 1980/2. (Budapest),
  • Carole Naggar: Dictionnaire des photographes (Seuil, Paris, 1982),
  • Michéle Auer - Michel Auer: Photographers Ancyclopaedia International (Editions Camera Obscura, Geneve, 1985),
  • Antológia: Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója 1977-1984 (Budapest, 1985),
  • Il nudo fotografico nell'Europa dell'Est (Grafis Edizioni, Bologna, 1988),
  • Végh-Alpár Sándor: Parázs izzik a vénkisasszony kalapja alatt… (Fotóművészet, Budapest, 1988/1.)
  • 150 Years of Photography (Praha, 1989),
  • Simon Mihály: Összehasonlító magyar fotótörténet (Magyar Fotográfiai Múzeum, 2000).
  • A XX. Század legjobb riportfotói / Fotóriporter, 2002/1-2 (Kiadó: MÚOSz Fotóriporteri Szakosztálya, Budapest, 2002)
  • Markovics Ferenc: Fények és tények (MFSz - Folpress Kiadó, 2006.
  • Szilágyi Sándor: Neoavantgard tendenciák a magyar fotóművészetben 1965-1984 (Új Mandátum Könyvkiadó 2007., angol nyelvű kiadás: Art + Text 2017)
  • Analóg / Analogue Colin Ford előszavával és Kincses Károly tanulmányával (Liberty Art Center és Körmendi Kiadó, 2013)
  • A múlt szabadsága – válogatás Alföldi Róbert fotógűújteményéből (ARTneo, Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, 2016)
  • The History of European Photography 1970-2000 (Central European House of Photography; FOTOFO and Eyes On – European Month of Photography Vienna 2016)

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette, Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. 487 o. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerkesztő: Fitz Péter. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztette: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667. oldal
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, válogatta, szerkesztette: A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820. oldal
  • Révai Új Lexikona. Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db.
  • Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001. 1114 oldal
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás, 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o.