Tárkány (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tárkány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Tárkány címere
Tárkány címere
Tárkány zászlaja
Tárkány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállás község
Polgármester Major Lászlóné (független)[1]
Irányítószám 2945
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség1444 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tárkány (Magyarország)
Tárkány
Tárkány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 34″, k. h. 18° 00′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 34″, k. h. 18° 00′ 24″
Tárkány (Komárom-Esztergom megye)
Tárkány
Tárkány
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Tárkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tárkány témájú médiaállományokat.

Tárkány község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban. Hozzá tartoznak Vasdinnyepuszta és Vadasmajor településrészek is.

Fekvése[szerkesztés]

Tárkány Komáromtól 24 km-re, Bábolnától 7 km-re délre fekszik, a Kisalföld keleti részén, a megye nyugati határának közelében.

Története[szerkesztés]

Egy, a település határában talált, zsugorított pózban eltemetett férfi több ezer éves sírja a mellette talált kőeszközökkel arra utal, hogy e tájon az ember már a mezolitikum idején megtelepedett. 1237-ből származó, első okleveles említését egy 1221-es keltezésű határjáró levélben találjuk, Tarcan alakban. Elnevezése egyes feltételezések szerint a tarqan, alkirály jelentésű főnévre vezethető vissza. 1275-ben a pannonhalmi apátság egyik oklevelében esik szó a faluról, majd 1327-től nemesi tulajdonosai is nyomon követhetők. 1363-ban Tárkányi Finta özvegye, Ethei Péter leánya tárkányi birtokát unokájára, Moki Gergelyre hagyta. 1492-ben Tárkányi András itteni birtokát eladta Tarch Mártonnak.

A török időkben Tárkány is pusztasággá vált, még 1672-ben is lakatlan helyként tartották számon, majd Gencsy Egyed pannonhalmi főapát vette zálogba. 1684-ben telepítették újra a falut, területére többségében református magyarok költöztek, majd 1693-ban birtokosa bérbe adta Komáromi Istvánnak. Ez időktől végig a Főapátság birtokában maradt.

Római katolikus temploma 1734-ben, református temploma pedig 1800-ban épült.

A településhez több puszta is tartozott, pl.: Major, Mihályháza, Ölbő, Parragh és Vasdinnyepuszták.

1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott. A második világháború után, 1959-től termelőszövetkezet működik a községben, mely az 1989-es rendszerváltás után átalakult és ma is nyereségesen gazdálkodik. Az itt élők számára napjainkban is főként a mezőgazdaság nyújt megélhetési forrást.

Ölbő[szerkesztés]

Először 1171-ben említették Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepelt, majd csere folytán a Zách és Jáki, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé lett. 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kapott rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosította el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe. A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek. Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.

Vasdinnye-puszta[szerkesztés]

Vasdinnye-puszta is népes hely volt. Már Szent László összeírásában is említették Dinna, Digna módon írva nevét.

Vasdinnye elnevezését a Dinnyei Vas családtól vette, melynek már 1435-ben birtokaként említették, ekkor már állt Szent Márton tiszteletére épült temploma is. A törökök Vasdinnyét is elpusztították, azonban a pusztítást kiheverte, határában két puszta alakult ki, mely később Vasdinnye néven egyesült. 1616-tól 1755-ig több birtokosa is volt, ekkor az egész birtok Batthyány Lajos nádor kezére került. A Batthyányaktól később a kincstár vette meg, s a ménesbirtok uradalmaihoz csatolták.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Marosvári István (független)[3]
  • 1994–1998: Futó Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Futó Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Futó Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Futó Lajos Sándor (független)[7]
  • 2010–2011: Földes Kálmán (független)[8]
  • 2011–2012: Földes Kálmán (független)[9]
  • 2012–2014: Mészáros Tamásné (független)[10]
  • 2014–2019: Mészáros Tamásné (független)[11]
  • 2019-től: Major Lászlóné (független)[1]

A településen a 2010–2014 közti önkormányzati ciklusban kétszer is időközi polgármester-választást (és egyúttal képviselő-testületi választást) kellett tartani, 2011. augusztus 21-én[9] és 2012. november 25-én,[10] mindkét esetben az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12][13] A hivatalban lévő polgármester mindkettőn elindult, de csak a 2011-es időközin sikerült is megerősítenie a pozícióját;[9] 2012 őszén ugyanő három jelölt közül mindössze az utolsó helyet érte el.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 9,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11% (23,4% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1775-ben épült fel copf stílusban a műemlék római katolikus plébániaház.[15]
  • Római katolikus temploma 1790-ben épült, késő barokk stílusban.
  • A község református templomát 1790-ben építették.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. a b c Tárkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  10. a b c Tárkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  11. Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  12. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  13. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  14. Tárkány Helységnévtár
  15. A plébániaház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)

További információk[szerkesztés]