Sükösd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sükösd
Népi barokk lakóház
Népi barokk lakóház
Sükösd címere
Sükösd címere		 Sükösd zászlaja
Sükösd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállásnagyközség
PolgármesterTamás Márta (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6346
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség3340 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület94,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′, k. h. 19° 00′Koordináták: é. sz. 46° 17′, k. h. 19° 00′
Sükösd (Bács-Kiskun vármegye)
Sükösd
Sükösd
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Sükösd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sükösd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Sükösd (keresztnév).

Sükösd nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunavölgyi-főcsatorna mellett, a Dunától mintegy 6 km-re.
Bajától 12 km-re észak-északkeleti irányban. Az 51-es és az 54-es főúton keresztül lehet megközelíteni.

Szomszédos települések: északról Dusnok, keletről Nemesnádudvar, délről Érsekcsanád.

Története[szerkesztés]

Az 1521-ben Sykesd írásmóddal említett Ósükösd területén feküdt hajdan az egész falu, a Dunához jóval közelebb, mint most. Mivel a környék mocsaras volt, a kalocsai érsek átköltöztette a falut a magaspartra a 19. században, s így alakult ki a mai falu. A római katolikus templom 1821-ben épült. A település földesura évszázadokon át a kalocsai érsek volt, majd a két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Sükösdön jelentősebb birtoka.

Vályi András szerint: SÜKÖSD. Magyar, és rátz falu Pest Várm. földes Ura a’ Kalotsai Érsek, lakosai katolikusok, fekszik Bajához 2 mértföldnyire, Sárközben; határja 3 nyomásbéli, egy része homokos, más része agyagos, kétszerest, ’s egyebet is középszerűen terem; szőleje van, kevés fűzes erdője is, nádgya bőven van, tűzre való fája nints, épűletre valót az Uraságnak engedelméből szereznek; szarvas marhákat, juhokat, és sertéseket tenyésztetnek; piatzok Baján van.

Fényes Elek szerint: Sükösd, magyar falu, Pest-Solt vgyében, Bajához 2 óra, 30 év óta dombon fekszik. Határa 6510 hold, mellyből szántóföld 2061 hold, rét 1260 h., legelő s tavak, 5-ik s 6-dik évben használhatók 1132 h., kiirtott szőlők 83 h., uj szőlő 77 h., kis-kellői szőlő 49 h., uradalmi erdő 231 h. Fekete nevü, iharos erdő 231 h., gemenczi erdő, melly tolnamegyei decsi és őcsényi helységekkel határos 1457 hold, a helység lágy erdeje 28 hold. Majorsági szántó és rét 84 h. Szántóföldjei részint homokdombokon, vannak, mellyek csak rozsot teremnek, részint lapályban, de ezek árvizek által rongáltatnak a legelővel és kaszállókkal együtt. Népessége 2983 rom. kath., kik dalmátok voltak, de már jobbára elmagyarosodtak. Kath. paroch. templom. A Dunából több erek és fokok szakadnak ki, mint: Vajas vize, Hajdufok, Korpádi és Kerülő fokok. Birtokosa a kalocsai érsek.

Lakosság száma: 1870-ben 3.513 fő, 1900-ban 3.922 fő, 1949-ben 4.578 fő, 1980-ban 4.323 fő, 2011-ben 3.779 fő.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna-kápolna
  • A római katolikus templom 1821-ben épült fel.
  • Szent Anna nevére szentelt kápolnáját 1747-ben építette Pocskai Gergely érseki erdész. A legenda szerint azért, mert egy vadászaton véletlenül agyonlőtte a leányát. A kápolna ma híres búcsújáró hely.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3727
3685
3455
3406
3362
3340
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 1,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 2,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,1% (16,7% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak, szerbnek és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,3% volt római katolikus, 2,3% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 2,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 9% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[11]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  5. ↑ Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. ↑ Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Sükösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  10. ↑ Sükösd Helységnévtár
  11. ↑ Sükösd Helységnévtár
  12. ↑ Testvértelepülési megállapodást kötött Madar és Sükösd
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sükösd&oldid=26795978”