Szőllősy András

Szőllősy András
Életrajzi adatok
Született	1921. február 27. Szászváros
Elhunyt	2007. december 6. (86 évesen) Budapest
Iskolái	Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1944) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1943)
Pályafutás
Díjak	Kossuth-díj (1985) Erkel Ferenc-díj (1971) Széchenyi-díj (2007) Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1987)
Tevékenység	zeneszerző, zenetudós
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőllősy András (Szászváros, 1921. február 27. – Budapest, 2007. december 6.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző, zenetudós.

Életútja

Amikor középiskolai tanulmányainak befejeztével 1939-ben Kolozsvárról Budapestre jött, még nem döntött a zeneszerzői pálya mellett. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–francia szakára iratkozott be (ahol 1943-ban doktori fokozatot szerzett), a Zeneakadémián pedig zeneszerzést tanult. Az 1940-ben nyugalomba vonuló Kodály Zoltán csak egy évig volt Szőllősy mestere, a második tanévtől Siklós Albert volt a tanára. Siklós azonban a rákövetkező évben meghalt, így Szőllősy utolsó zeneakadémiai évét Viski János növendékeként végezte el. Közvetlenül a háborút követően ösztöndíjat kapott Rómába, ahol a Santa Cecilia Akadémián az 1947/48-as tanévben Petrassi mesteriskolájába járt.

Gondolkodásmódjára és művészi hitvallására három fontos helyszín gyakorolta a legnagyobb hatást, mégpedig: Kolozsvár, az Eötvös Collegium, valamint Róma. Baráti köréhez tartozott Maros Rudolf, Ligeti György, Darvas Gábor és Halász Kálmán, akik szintén új utakat kerestek a zeneszerzésben. 1950 és 1991 között a Zeneművészeti Főiskola tanára, ahol Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett asszisztált a hazai zenetudományi tanszék alapításánál.

Zenetudósként szövegpublikációkkal és bibliográfiákkal szolgálta a magyar zene két nagy mesterének – Kodálynak és Bartóknak – kultuszát. Leginkább a Bartók-filológiában szerzett elévülhetetlen érdemeket Szőllősy. Létrehozta Bartók műveinek könnyen kezelhető és számos nyelvre lefordított azonosító jegyzékét, amelyet „Sz” betű jelzéssel ma is világszerte használnak a hangversenyműsorokon és a CD-ken.

Díjak, elismerések

• A rádiótársaságok 1970-es párizsi Tribünjén első helyezést kapott a III. Concerto (1968), minek következtében művét világszerte műsorra tűzték.
• Erkel Ferenc-díj (1971)
• Kossuth-díj (1985)
• Bartók–Pásztory-díj (1986, 1998)
• „Commandeur de l’Ordre des Arts et des Lettres” a francia kormány által adományozott cím (1987)
• A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak sorába választották 1993-ban.
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) (2006)
• Széchenyi-díj (2007)

Főbb művei

Zeneművek

• Csendes kévébe, József Attila-miniatűr 1947
• Kolozsvári éjjel – énekhangra és fúvóskvintettre, Jékely Zoltán költeményére, Török Erzsinek dedikálva 1955
• Nyugtalan ősz szólókantáta – bariton hangra és zongorára, Radnóti Miklós versére 1955
• I. Concerto 1959
• III. Concerto 1968
• Trasfigurazioni – zenekarra 1972
• Sonorità 1974
• Pro somno Igoris Stravinsky quieto 1978
• In Pharisaeos – vegyes karra 1982
• Planctus Mariae – női karra, az 1956. október 23-án elhunyt édesanyát sirató kórusmű
• Fabula Phaedri – hat férfi szólistára (két alt, egy tenor, két bariton, egy basszus), a King’s Singers együttes megrendelésére 1982
• In Phariseos – vegyes karra, 1982
• Miserere – szextett (a King´s Singers együttes megrendelésére) 1984
• Tristia per archi – (Maros-sirató) Maros Rudolf emlékére 1983
• Töredékek – dalciklus mezzoszoprán hangra, fuvolára és mélyhegedűre (a szöveget a szerző állította össze Lakatos István költeményeiből) 1985
• Elégia – fúvósötösre és vonósötösre
• Vonósnégyes 1988
• Paesaggio con morti (Tájkép halottakkal) – zongorára, Frankl Péternek 1988
• Passacaglia Achatio Máthé, in memoriam – szólógordonkára és vonósnégyesre 1997
• Addio Kroó György emlékére – szólóhegedűre és vonós kamaraegyüttesre (négy hegedű, két brácsa, két cselló és nagybőgő) 2002
• 31 filmhez, 17 színpadi darabhoz és 18 rádiójátékhoz komponált zenét. Ezek közül is kiemelkedik a Mikszáth Kálmán hasonló című regénye alapján elkészített A fekete város c. film zenéje. Vele dolgozott Hegedűs Géza, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Gaál István, a színházak pedig Vörösmarty-, Móricz-, Szophoklész-, Plautus-, Shakespeare- és Brecht-darabok előadásaihoz rendeltek zenét tőle.

Publikációk

• A mi dalaink. Ifjúsági daloskönyv; 7. kiad.; átdolg., bőv. jegyz. Szőllősy András;Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1942
• Kodály művészete; Pósa Károly Könyvkereskedő, Budapest, 1943
• Bartók Béla válogatott zenei írásai; összeáll. Szőllősy András, bev., jegyz. Szabolcsi Bence; Magyar Kórus, Budapest, 1948 (A zenetörténet kézikönyvei, 3.)
• Szőllősy András: Kodály-jegyzék 1953
• Kodály Zoltán: A zene mindenkié; szerk. Szőllősy András, sajtó alá rend. Martos Vilmos; Zeneműkiadó, Budapest, 1954
• Bartók Béla válogatott írásai; sajtó alá rend. Szőllősy András; Művelt Nép, Budapest, 1956
• Arthur Honegger; Gondolat, Budapest, 1960 (Kis zenei könyvtár, 16.)
• Bartók Béla összegyűjtött írásai I.; közread. Szőllősy András; Zeneműkiadó, Budapest, 1966
• Bartók Béla műveinek jegyzéke (Bibliographie der Werke Béla Bartóks, 1972, magyarul 1976)

További információk

• Szőllősy András művei az Editio Musica honlapján
• Szőllősy András életei
• A „harmadik” mester: Szőllősy András
• Hangversenykalauz
• BMC
• A hét zeneműve – Szőllősy András: Miserere
• A Dunánál
• Fabula_Phaedri.mp3
• Filmtörténet
• Nekrológja a HVG-ben
• Kárpáti János: Szőllősy András; Mágus, Budapest, 1999 (Magyar zeneszerzők)
• Szőllősy András; szerk. Kárpáti János; Holnap, Budapest, 2005 (A magyar zeneszerzés mesterei)

Kapcsolódó szócikkek

• Bartók Béla műveinek listája