Szívizom
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szívizom a szív összehúzódásait segítő izom. A szívizomszövetet harántcsíkolt izomrostok alkotják, melyek gyors összehúzódásra képesek és nem fáradékonyak. A myocardiumban található. A harántcsíkolt- és a simaizom mellett a három fő izomtípus egyike. A szívizmot alkotó sejteket, a cardiomyocitákat (szívizomsejtek) néhányan más izomtípusok közötti átmenetnek tekintik külsejükre, struktúrájukra, anyagcseréjükre, az ingerlés-összehúzódás kapcsolatára és összehúzódásuk mechanizmusára nézve. A szívizom a harántcsíkolt izomhoz hasonlóan csíkos, ebben mindkettő komoly mértékben különbözik a simaizom sejtjeitől, azonban a szívizomsejtek - általában egyetlen - magja központi helyeződésű, mely tekintetében a simaizomsejtek vonásait mutatja.[1]
Anyagcsere[szerkesztés]
A szívizom kiemelkedő állóképességgel rendelkezik több tényezőnek köszönhetően: mitokondriumai folyamatos aerob légzést tesznek lehetővé az oxidatív foszforiláció révén, sok myoglobinja van (oxigéntároló színezőanyag), továbbá kitűnő a vérellátása, mely tápanyagokat és oxigént biztosít az agy számára. A szív úgy az aerob anyagcserére van hangolva, hogy iszkémiás (csökkent vérellátású) állapot esetén nem tud elég vért pumpálni. Alapanyagcsere-értéken az energia kb. 1%-a anaerob anyagcseréből származik. Ez 10%-ra nőhet mérsékelten oxigénhiányos állapotban, de ha a hypoxia komolyabb, akkor a laktát előállítás útján nem szabadítható fel elegendő energia a kamrák összehúzódásainak fenntartásához.[2]
Alapvető aerob feltételek mellett az energia 60%-a zsírból (szabad zsírsavakból és trigiceridekből), 35%-a szénhidrátokból és 5%-a aminosavakból és ketontestekből származik. Bár ezek a részarányok változhatnak a tápláltsági állapot függvényében. Pl. éhezés során a laktátot a szív reciklálhatja.
A kalcium szerepe az összehúzódásban[szerkesztés]
A vázizomzattal ellentétben a szívizom összehúzódásához sejtenkívüli kalciumionokra is szükség van. A vázizomzathoz hasonlóan a kamrai izomsejtek akciós potenciáljának kezdete és vége a sejtmembránba belépő nátriumionok ismétlődő folyamatától függ. A sejtenkívüli kalciumionok L típusú kalciumcsatornán történő beáramlása hosszabb távon is fenntartja a szívizomsejtek depolarizációját. A kalciumfüggőség oka az endoplazmatikus retikulumból történő kalcium indukálta kalciumkibocsátás, mely normál elektro-kontrakciós kapcsolás mellett vezet összehúzódáshoz.
Infarktus[szerkesztés]
Infarktus során az elhalt szívizomsejtekből számos olyan enzim és egyéb mediátor jut a véráramba, ami normális körülmények között nem található a vérben. Ezek szintjéből következtetni lehet az infarktus súlyosságára.
Források[szerkesztés]
- ↑ University of Guelph Developmental Biology ONLINE!
- ↑ Ganong, Review of Medical Physiology, 22. kiadás Specialized form of muscle that is peculiar to the vertebrate heart. 81. oldal
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- https://web.archive.org/web/20110104102225/http://mimi.hu/emberitest/szivizom.html [Tiltott forrás?]
|
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez az orvosról, gyógyszerészről vagy állatorvosról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |