Szén-szubszulfid
| Szén-szubszulfid | |||
 Teljes szerkezeti képlet | |||
 Pálcikamodell | |||
| IUPAC-név | propa-1,2-dién-1,3-dition | ||
| Más nevek | Szén-szubszulfid Trikarbon-diszulfid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 627-34-9 | ||
| PubChem | 11062317 | ||
| ChemSpider | 9237470 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | RMCQREAPGZPWGK-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3S2 | ||
| Moláris tömeg | 100,16 g/mol | ||
| Megjelenés | vörös folyadék | ||
| Sűrűség | 1,27 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | -1 °C | ||
| Forráspont | 90 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Szén-szuboxid Szén-diszulfid Szén-monoszulfid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A szén-szubszulfid egy szervetlen kémiai vegyület, képlete C3S2. Ez a sötétvörös színű folyadék nem elegyedik vízzel, de szerves oldószerek jól oldják. Már szobahőmérsékleten polimerizálódik, és egy kemény, fekete, (C3S2)n képletű szilárd anyaggá alakul.
Szintézise és szerkezete[szerkesztés]
A szén-szubszulfidot egy magyar tudós, Lengyel Béla fedezte fel,[1] de ő még azt állította, hogy a vegyület szerkezete aszimmetrikus. Később, infravörös és Raman spektroszkópiával kimutatták, hogy a molekula igenis szimmetrikus, méghozzá D∞h csoportú szimmetriát tartalmaz,[2] azaz a szerkezete S=C=C=C=S. Ez a vegyület a szén-szuboxidhoz hasonló, annak szerkezete O=C=C=C=O.
Lengyel először úgy szintetizálta az anyagot, hogy szén-diszulfid (CS2) gőzén elektromos ívet húzott keresztül, szén elektródokat használva. Így előállítva az anyag fekete oldatként jelent meg, ami szűrés és desztillálás után cseresznyepiros folyadékká változott. A moláris tömegét krioszkópiával határozta meg. A későbbi kísérletekben szén-diszulfid gőzt vezettek át kvarc csövön, így állítottak elő szén-szubszulfidot.[3]
Reakciói[szerkesztés]
Kevésbé ismert reakciója, hogy brómmal reagálva ciklikus diszulfid alakul ki.[4]
A szén-szubszulfid polimerizálódik az alkalmazott nyomás alatt, és egy félvezető tulajdonságú fekete anyagot képez. Egy hasonló nyomás-indukálta polimerizációja során szintén egy fekete, félvezető polimer keletkezik.
Mikrohullámú spektroszkópiával különböző CnS2 képletű vegyületek keletkeznek, amiket a csillagközi anyagokban is kimutattak.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ von Lengyel, B. (1893). „Ueber ein neues Kohlenstoffsulfid”. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft 26 (3), 2960–2968. o. DOI:10.1002/cber.189302603124.
- ↑ Smith, W. H.; Leroi, G. E. (1966). „Infrared and Raman Spectra of Carbon Subsulfide”. Journal of Chemical Physics 45 (5), 1778–1783. o. DOI:10.1063/1.1727828.
- ↑ Pedersen, C. T. (1996). „The formation of 1,2-propadiene-1,3-dithione (carbon subsulfide) from flash vacuum pyrolysis of 1,2-dithiole-3-thiones”. Tetrahedron Letters 37 (27), 4805–4808. o. DOI:10.1016/0040-4039(96)00941-0.
- ↑ Stadlbauer, W.; Kappe, T. (1999). „The Chemistry of Carbon Subsulfide”. Sulfur Reports 21 (4), 423–445. o. DOI:10.1080/01961779908047951.
- ↑ Cernicharo, J.; Guelin, M.; Hein, H.; Kahane, C. (1987). „Sulfur in IRC + 10216” (pdf). Astronomy and Astrophysics 181 (1), L9–L12. o. ISSN 0004-6361.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Carbon subsulfide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
