Ugrás a tartalomhoz

Szélességi kör

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szélességi körök

[szerkesztés]

Ha a Földet gömbbel vagy forgási ellipszoiddal közelítjük, és a forgástengelyre merőleges síkkal elmetsszük ezt a felületet, akkor a metszésvonalak a szélességi körök. Ezek közül a legnagyobb (amikor a metsző sík tartalmazza a gömb/ellipszoid középpontját) az Egyenlítő. A szélességi körök kerülete az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken. Maguk a sarkpontok tulajdonképpen már csak egy pontot képeznek, ugyanakkor ezek a legrövidebb szélességi körök. Az Egyenlítő két egyenlő nagyságú félgömbre osztja a Földet: északi és déli félgömbre. A szélességi körök a hosszúsági körökkel együtt a Földön való tájékozódást segítik. Segítségükkel minden pont egyértelműen meghatározható. Ezt nevezzük földrajzi fokhálózatnak, ami a földrajzi koordináta-rendszert alkotja.

Északi és déli szélesség

[szerkesztés]

Az Egyenlítőtől északra helyezkedik el, magától értetődően, az északi félgömb, délre pedig a déli félgömb. Az északi félgömbön a szélességi köröket északi szélességi körnek (rövidítése: é. sz.) nevezzük, míg a déli félgömbön déli szélességi körnek (rövidítése: d. sz.).

Helymeghatározás

[szerkesztés]

A földgömbön, illetve térképeken fokok segítségével adjuk meg például egy település koordinátáit, vagyis elhelyezkedését. Az Egyenlítő maga a 0°, míg az Északi- és a Déli-sark a 90°. Természetesen a két sarkot a már említett é. sz. 90°, illetve d. sz. 90° formában különböztetjük meg egymástól.

A földrajzi helymeghatározásában különböző, egyre fejlettebb műszerek feltalálásáig a Nap állásának megfigyelése segítette a hajósokat és a korai csillagászokat. A földrajzi szélességre délben a Nap delelési legnagyobb magassága alapján következtethetünk – az Egyenlítőhöz közeledve egyre magasabban van délben a Nap.[1]

Nevezetes szélességi körök

[szerkesztés]
Johannes Kepler Tabulae Rudolfinae világtérképe

Léteznek ún. nevezetes szélességi körök, amelyeket nevekkel látnak el. Ez a tájékozódást könnyíti meg, a térképeken például a Ráktérítőt és a Baktérítőt általában szaggatott vonallal jelölik.

Nevezetes szélességi körök:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2020. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 31.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]