Szvetics Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szvetics Emil
Szvetics Emil
Szvetics Emil
Született Szvetics Emil József Károly
1863. november 4.
Elhunyt 1926. január 18.
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Gánti Vilma Terézia
Foglalkozása
  • gépészmérnök
  • vállalkozó
  • igazgató
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Halál okagümőkór
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvetics Emil témájú médiaállományokat.

Nemes-ságodi Szvetics Emil, teljes nevén: Szvetics Emil József Károly (1863. november 4.Budapest, Tabán, 1926. január 18.)[1] magyar gépészmérnök, vállalkozó, a Telefonhírmondó műszaki igazgatója.

Élete[szerkesztés]

Szvetics kísérleti laboratóriuma
1924-1926 típusú Szvetics kábelmérő műszer

Nemes-ságodi Szvetics József császári és királyi altábornagy és Wokaun Mária Anna fiaként született. A Műegyetemen gépészmérnöki végzettséget szerzett. Szvetics 1904-ben nyitotta meg a Rákóczi út 22. szám alatti önálló, jól felszerelt műhelyét és kísérleti laboratóriumát, melyet haláláig vezetett. A műhelyben a Magyar Posta részére papír kondenzátorokat, kapacitás-dekádokat, feszültségmérőket gyártottak. Különösen lényeges volt a jó minőségű papír kondenzátorok gyártása, melyeket az addig használt leideni palackok helyett használtak.

Szvetics kapcsolatot tartott Fehér Ferenccel aki többek között a kábelmérő függesztett szálas fénymutatós galvanométerét gyártotta.

1919. január 4-én Budapesten házasságot kötött a nála 19 évvel fiatalabb Gánti Vilma Teréziával, Gánti Lajos és Kiss Etelka lányával.[2]

Szvetics 1926-ban történt halála után, Fehér 1927-ben az özvegyétől 10 évi részletre megvette a Szvetics műhelyét és laboratóriumát.

A telefonhírmondónál[szerkesztés]

1893. február 15-én szólalt meg először Puskás Tivadar hírközlő találmánya, a telefonhírmondó. A műsort Budapesten a Magyar utca 6. számú ház néhány szobájában állították össze. Mivel a telefonhírmondónak nem volt saját hálózata, megindult annak kiépítése. Puskás Tivadar 1893. március 16-án bekövetkezett haláláig mindössze 70 km vezeték épült ki. Mivel a hírmondót és szabadalmát öröklő Puskás Albert nem volt sikeres az engedélyeztetés, és a fejlesztés ügyeiben, ezért 1894 őszén a telefonhírmondót, a szabadalom jogával együtt eladta Popper István mérnöknek, aki Puskás Tivadar méltó utódjának bizonyult. Popper megalapította a Telefonhírmondó Részvénytársaságot. A hírmondó műszaki vezetője Szvetics Emil lett.

1925. novemberében a részvénytársaság elnyerte a műsorszolgáltatás koncesszióját. A Magyar Királyi Posta műszaki főigazgatója, Paskay Bernát és Szvetics Emil vezetésével a Telefonhírmondó helyiségében kiépült a rádióstúdió, ahonnan 1925. december 1.-jén megindult a Magyar Rádió adása.

Szvetics Emil 1926-ban hunyt el tüdőgümőkórban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]