Szuszlonger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szuszlonger (Суслонгер)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyMariföld
JárásZvenyigovói
Irányítószám425050
Népesség
Teljes népesség2829 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Szuszlonger (Oroszország)
Szuszlonger
Szuszlonger
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 19′, k. h. 48° 15′Koordináták: é. sz. 56° 19′, k. h. 48° 15′
Szuszlonger (Mariföld)
Szuszlonger
Szuszlonger
Pozíció Mariföld térképén

Szuszlonger (oroszul: Суслонгер) városi jellegű település Oroszországban, Mariföldön, a Zvenyigovói járásban.

Lakossága: 3161 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

Joskar-Olától kb. 45 km-re délre, Zvenyigovo járási székhelytől 50 km-re északkeletre terül el, az R-175 (oroszul: P-175) jelű országút mentén. Vasútállomás a Zelenodolszk–Joskar-Ola–Jaranszk vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A vasútvonalon 1927-ben indult meg a közlekedés, Szuszlonger ezt követően, fakitermelő településként keletkezett. Vasútállomásáról indult ki az erdőgazdaság kezelésében lévő ipari vasút, amely az erdőben szétszórt kistelepüléseket kötötte össze és a kivágott fa elszállítására szolgált. Egyes szakaszai még a 20. század végén is használatban voltak. A fakitermelésen és a pályaépítésen kezdetben foglyok dolgoztak, később a köztársaság különböző részeiből érkeztek munkások.

A világháború idején a körzetben tartalékosok katonai egységei állomásoztak és kiképzőtáborok működtek. 1942-ben több települést Szuszlongerhez csatoltak, tíz évvel később többségüket újra leválasztották.

1962-ben autógumijavító üzem építése kezdődött, később külön üzemet létesítettek gumicipők gyártására. Az 1970-es évek első felében nagy iparvállalat épült: 1978-ban fára és fahulladékra alapozott hidrolízisüzemet helyeztek üzembe, ahol főként takarmányélesztő gyártását kezdték meg. A körzetben hidrolízisipari központot terveztek kialakítani (Volzsszkban is épült hasonló üzem). Hamarosan azonban a kereslet csökkent, a vállalat nem tudott profilt váltani és 1996-ban bezárt. Bár a faipari ágazat továbbra is fennmaradt, a 21. század legelején alig maradt munkalehetőség, a település lakossága gyorsan fogyott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 4.)

Források[szerkesztés]