Szuromi Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szuromi Péter (Nyírgebe, 19041962) néptáncos, a Népművészet Mestere.

Élete[szerkesztés]

1904-ben született a Szatmár megyei Gebén, a Herceg-tagban. Apja itt volt feles dohányos.

1911-ben, hétéves korában került az Ecsedi-láp melletti Tyukodhoz tartozó Róth-tagba.

Első táncos emléke is kisgyermek korához kapcsolódik, édesapjától tanulta meg a seprűtáncot, a „csapásolás” fortélyaiba pedig a falu egyik legjobb táncos cigánya, Varga Hajnal vezette be. A páros táncokkal való megismerkedése legénykorára, a bálba járás kezdetének idejére tehető. A jellegzetes ütő és támadó mozdulatokkal járt pásztortáncát 16 éves korában Csengerben látta először és ott sajátította el.

Csárdás táncában Szuromi a vidék legrégiesebb változatát őrizte meg. Pásztortánca – amelyet ő kondástáncnak nevezett – a botoló típusába tartozik. Táncművészetét nemcsak falujában és szűkebb környezetében ismerték, hanem szerte az országban az ő tánca alapján táncolták a tyukodi csárdást. Nemcsak kitűnő táncos volt, de a táncról és annak módjáról is élményszerűen tudott beszélni. Tánc- és énektudása mellett leginkább bábtáncoltató tudományára volt büszke.

1955-ben megkapta a Népművészet Mestere címet.

Legismertebb táncai:

  • Botoló
  • Csendes- és ugrós csárdás
  • Seprűtánc

Források és irodalom[szerkesztés]