Szupernóvák listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A csillagászatilag fontosabb szupernóvák listája. Vagy történelmileg, vagy a szupernóva kutatásban jelentős szupernóvákat tartalmazza a lista.

Lista[szerkesztés]

a szupernóva jele amelyik csillagképben feltűnt látszó fényesség távolság fényévben típus megjegyzés
SN 185 Centaurus (Cen) +3 to +4[1] 8 200 I  
SN 386 Sagittarius (Sgr) +1,5 >16 000   Lehet, hogy nova volt és nem szupernóva.
SN 393 Scorpius (Sco) –0 34 000    
SN 1006 Lupus (Lup) –7,5[2] 7 200 I Az egész Földön megfigyelték. Ez volt a legfényesebb csillagközi esemény a feljegyzett történelemben.[3]
SN 1054 Taurus (Tau) –6 6 500 II A szupernóva maradványa a jól ismert Rák-köd
SN 1181 Cassiopeia (Cas) 0 8 500    
SN 1572 Cassiopeia (Cas) –4,0 8 000 I Tycho Brahe szupernóvája
SN 1604 Ophiuchus (Oph) –3 14 000 I Galaxisunkban ez volt a legutolsó megfigyelt SN (Kepler szupernóvája)
ca. 1680 Cassiopeia (Cas) +5 9 000   A forrás helyén ma a Cas A található, a Naprendszeren kívül a legfényesebb rádióforrás
SN 1885A Andromeda (And) +7 2 400 000 Ipec Az első extragalaktikus szupernóva (az Androméda-ködben)
SN 1940B Coma Berenices (Com) +12,8 38 000 000 II-P Az NGC 4725-ben tűnt fel. Az első II típusú szupernóva volt
SN 1972E Centaurus (Cen) +8,7 [4] 10 900 000 Ia Az NGC 5253 galaxisban. Több mint egy évig volt megfigyelhető. Az Ia típusú szupernóva prototípusa
SN 1983N Hydra (Hya) +11,8 15 000 000 Ib A Messier 83-ban tűnt fel. Az első Ib típusú szupernóva
SN 1986J Andromeda (And) +18,4 30 000 000 IIn Szupernóva az NGC 891 galaxisban
SN 1987A Dorado (Dor) +2,9 160 000 IIpec Szupernóva a Nagy Magellán-felhőnek nevezett kísérő galaxisunkban
SN 1993J Ursa Major (UMa) +10,8 11 000 000 IIb Szupernóva az M81-ben. A legfényesebb szupernóva 1954 óta
SN 2002bj Lupus +14,7 Ia AM Canum Venaticorum típusú kitörés az NGC 1821 galaxisban.[5]
SN 2003fg Boötes (Boö) 4 000 000 000 Ia Egy névtelen galaxisban figyelték meg
SN 2005ap Coma Berenices 4 700 000 000 II Nagyon távoli szupernóva, 2007-ig a legfényesebb abszolút fényességű
SN 2005gl Pisces (Psc) +16,5 200 000 000 II-n Az NGC 266 jelű galaxisban robbant[6]
SN 2006gy Perseus (Per) +15 240 000 000 IIn (*) Az NGC 1260 jelű galaxisban figyelték meg
SN 2007bi Virgo (Vir) +18,3 ? Ic? Egy törpegalaxisban[7]
SN 2008D Lynx 88 000 000 Ibc Az NGC 2770 jelű galaxisban figyelték meg
SN 2011fe Ursa Major (UMa) +10,0 21 000 000 Ia Az M101 galaxisban felrobbant szupernóva látszólagos fényessége az egyik legnagyobb az extragalaktikus szupernóvák közül.[8]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Chin YN, Huang YL: Identification of the Guest Star of AD 185 as a comet rather than a supernova
  2. Winkler, P. Frank (2003). „The SN 1006 Remnant: Optical Proper Motions, Deep Imaging, Distance, and Brightness at Maximum”. The Astrophysical Journal 585 (1), 324–335. o. DOI:10.1086/345985.  
  3. National Optical Astronomy Observatory (2003-03-05). "Astronomers Peg Brightness of History’s Brightest Star". Sajtóközlemény. Elérés: 2009-01-12.
  4. Ardeberg, A. (1973). „The 1972 supernova in NGC 5253. Photometric results from the first observing season”. Astronomy & Astrophysics 28, 295–304. o.  
  5. Sanders, Robert. „Rapid supernova could be new class of exploding star”, UC Newsroom, University of California, Berkeley. [2011. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. november 6.) 
  6. supernovae.net. [2009. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 10.)
  7. Science Daily, "Superbright Supernova Is First of Its Kind", 5 December 2009 (accessed 2009-12-15)
  8. AAVSO