Szumenu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szumenu
Al-Mahamid al-Kiblija
Szobek és III. Amenhotep szobra, amely egykor a szumenui Szobek-templomban állt, és a közeli Dahamsa faluban találták meg
Szobek és III. Amenhotep szobra, amely egykor a szumenui Szobek-templomban állt, és a közeli Dahamsa faluban találták meg

NévváltozatokIumitru
Krokodeilónpolisz
Alapítási. e. 3. évezred
Beszélt nyelvekegyiptomi
Tszf. magasság461 m
Elhelyezkedése
Szumenu (Egyiptom)
Szumenu
Szumenu
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 25° 28′, k. h. 32° 39′Koordináták: é. sz. 25° 28′, k. h. 32° 39′

Szumenu (s[w]mnw) ókori egyiptomi település volt Felső-Egyiptomban, a mai Luxor kormányzóság területén. A Középbirodalom elején itt állt Szobek krokodilisten legjelentősebb szentélye.[1]

Története[szerkesztés]

smnw[2][3]
G38 G38 G38 niwt
smn(t)[2][4][3]
z
mn
n
t niwt
vagy
z
mn
n
t
niwt

Szumenu legkorábbi említése a XI. dinasztia korára datálódik, amikor több helyen előfordul „Szobek, Szumenu ura” – ez arra utal, ebben az időben már állt itt temploma az istennek.[1] Jean Yoyotte felvetése szerint Szobek kultuszának középbirodalmi virágzása a XII. dinasztia thébai eredetének tudható be, nem pedig annak, hogy érdeklődtek volna a Fajjúm környéke iránt, amellyel Szobeket később összefüggésbe hozták;[5] valójában a Középbirodalom idején elég gyakran említik a szumenui Szobeket, és csak III. Amenemhat uralkodása alatt kezdett hanyatlani ez a kultusz a sedeti Szobek kultuszával szemben (Sedet, amelyet a görögök Krokodeilónpolisz (Κροκοδείλων πόλις) néven ismertek, a Fajjúm északi részén volt található).[1]

Szobek temploma az Újbirodalom idején is állt még; a XVIII. dinasztia több uralkodója rendelt el itt munkálatokat.[6] Ezt követően fokozatosan veszített jelentőségéből; i. e. 88 után a templomot lerombolták, építőanyagát újrahasznosították a közeli város (mai nevén El-Tod) építésénél.[7]

A modern korban a város pontos helye sokáig azonosítatlan maradt – feltételezték azonosságát Gebeleinnel, illetve Gaston Maspero elmélete szerint Rizeikattal is.[8] Az 1960-as évek végén folytatott régészeti ásatások alapján bizonyosan kijelenthető, hogy a mai Al-Mahamid al-Kiblija város helyén állt, Armant és Gebelein között.[1]

Majdnem teljesen biztos, hogy Szumenu azonos az Iumitru néven ismert településsel, amelyet a görögök szintén Krokodeilónpoliszként ismertek, de nem volt azonos a fajjúmi Krokodeilónpolisszal. Erről Sztrabón említi Geógraphikáfában, hogy Hermonthisz (Armant) és Aphroditopolisz (Gebelein) között állt.[9] Úgy tűnik, a Szumenu név a templom helyét, míg az Iumitru/Krokodeilónpolisz az egész várost jelölte, később pedig a Szumenu név feledésbe merült.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Betrò, Marilina: Sobek a Sumenu in Pernigotti, Sergio & Zecchi, Marco (eds): Il coccodrillo ed il cobra. Aspetti dell'universo religioso egiziano nel Fayyum e altrove. Atti del colloquio, Bologna – 20/21 Aprile 2005. Imola, La Mandragora, p. 91
  2. a b Dictionnaire géographique de l'ancienne Egypte: contenant par ordre alphabétique la nomenclature comparée des noms propres géographiques qui se rencontrent sur les monuments et dans les papyrus. J. C. Heinrichs, 712. o. (1879. március 25.) 
  3. a b Dictionnaire des Noms Géographiques Contenus dans les Textes Hiéroglyphiques Vol .5, 37. o. (1928. március 25.) 
  4. An Egyptian hieroglyphic dictionary: with an index of English words, king list and geological list with indexes, list of hieroglyphic characters, coptic and semitic alphabets, etc. Vol II. John Murray, 1031. o. (1920. március 25.) 
  5. Yoyotte, Jean (1957). „Le Soukhos de la Maréotide et d'autres cultes régionaux du dieu-crocodile d'après les cilindres de Moyen Empire”. BIFAO 56.  
  6. Betrò, p. 96
  7. Betrò, p. 93
  8. Betrò, p. 94
  9. Strabo, Geographica, XVII, 47
  10. Betrò, pp. 94-96

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sumenu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap