Szukszun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szukszun (Суксун)
Szukszun címere
Szukszun címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
JárásSzukszuni
Irányítószám 617560
Körzethívószám 34275
Népesség
Teljes népesség8082 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Szukszun (Oroszország)
Szukszun
Szukszun
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 08′ 50″, k. h. 57° 23′ 48″Koordináták: é. sz. 57° 08′ 50″, k. h. 57° 23′ 48″
Szukszun (Permi határterület)
Szukszun
Szukszun
Pozíció a Permi határterület térképén
Szukszun weboldala

Szukszun (oroszul: Суксун) városi jellegű település Oroszország Permi határterületén, a Szukszuni járás székhelye.

Lakossága: 8022 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

A Permi határterület délkeleti részén, Permtől 145 km-re délkeletre, a Szukszun(csik) (a Szilva mellékfolyója) partján terül el. A legközelebbi vasútállomás a 33 km-re lévő Uszty-Kisertyben van.

Neve a folyónévből származik, a tatár сыук су jelentése: 'hideg víz'.

Története[szerkesztés]

A település az Akinfij Nyikityics Gyemidov által 1727-ben alapított (1729-ben üzembe helyezett) rézolvasztó és vasgyártó manufaktúra mellett jött létre. Itt építették és bocsátották vízre 1845-ben az Urál vidékének első vastestű gőzhajóját. A 19. század közepén Tulából érkezett mesterek meghonosították a réz szamovárok és teáskészletek gyártását. A 19. század utolsó harmadában gyógyfürdő is működött. 1893-ban a gyárat permi hajótulajdonosok (a Kamenszkij testvérek) vásárolták meg. Egyikük a 20. század elején az igazgatósági (a Gyemidovoktól 1861 után megvásárolt) épületet eklektikus stílusú kastéllyá alakította át, mely száz éven át a falu nevezetessége volt. 2001-ben leégett.

Szukszun 1933-ban kapott városi jellegű település rangot. 1924-ben lett járási székhely és kisebb megszakításokkal (1932–1935 és 1963–1964 között) az is maradt.

Gazdasága[szerkesztés]

A háborús események miatt 1941 nyarán ide evakuálták a vityebszki szemüveggyárat, mely a háború után évtizedeken át optikai és mechanikai gyárként üzemelt. A 2010-es évek közepén megváltozott profillal, részvénytársasági formában működött.[3]

1969-ben a városban fémárugyárat alapítottak (Elektropribor), a vállalatból alakult Szukszuni Szamovár Rt. 1993–2006 között folytatta tevékenységét, majd megszűnt. A település központjában szamovárt ábrázoló fémszoborral örökítették meg emlékét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
  3. Az optikai-mechanikai gyár honlapja (Hozzáférés: 2015-02-10.)

Források[szerkesztés]