Szuggesztió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szuggesztió kényszerű befolyásolás a racionális meggyőződés megkerülésével.[1] Olyan pszichológiai folyamat, aminek célja egy vagy több személy gondolatainak, érzéseinek vagy viselkedésének irányítása vagy megváltoztatása.

A mindennapi életben sokféle szuggesztiós módszert ismerünk és szuggesztión alapul a célzott manipulatív befolyásolás is a reklámban, a politikában, bizonyos terápiákban.

Szuggesztiós módszerek[szerkesztés]

A tíz legfontosabb szuggesztiós módszer:[1]

  • ismétlés (repetíció) - ugyanannak az állandó ismételgetése, míg az érintett ellenállása elakad
  • rábeszélés - személyes (pszichés) kisugárzással, titkolózással, a kritikai szellem kiiktatásával
  • meglepetés (frappírozás) - a gondolkodási folyamat meglepetésszerű lerohanása alaptalan, nem kézenfekvő ítélettel[megj. 1]
  • felfokozás - fizikai-érzelmi izgatás szuggesztív elragadtatással
  • kohézió - szociális nyomás többségi befolyásolással
  • felmentés - az elvágyódás felhasználása a jelenlegi kötöttségek elől menekülésre
  • prospekció - csábítás jövőbeli reménnyel és elővételezett célba jutással
  • szimbolizáció - stimulálás normálison felüli utánzatokkal, azaz túlzott kulcsingerekkel alapvető igények kiváltására
  • identifikáció - azonosulás a megcsodáltakkal, pl. a hatalmasok autoritásához való csatlakozás formájában
  • visszautasítás - ellenszuggesztió többek közt szofisztikus túlzásban, az ellenpozíció látszólagos, szemhunyásos átvételébe, vagy az ilyen ellenpozíció ironikus, de nem agresszív kigúnyolásában

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az ellenállást gyakran olyan kezdetű mondatokkal próbálják lehengerelni, mint a Tudta, hogy... vagy Mint ismeretes... stb., melyekkel azt a hatást kívánják elérni, mint az adott állítás tény lenne vagy ezt a megszólítotton kívül mindenki tudná.