Sztadion (mértékegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sztadion (ógörögül: στάδιον, latinul: stadium) ókori, görög eredetű hosszúság- illetve távolság-mértékegység.

Hossza hagyományosan 600 láb. Ám épp ennek következtében hossza területenként és koronként más és más volt. Még az ókori Görögországon belül is.

Viszont úgy tűnik, hogy a hosszabb távolságok mérési módszereinek tökéletlensége miatt ezeknek a különbségeknek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Vagyis tudomásul vették, hogy távolságbecsléseik pontatlanságaihoz még ez is hozzájárul.

Ismert mértékegységben kifejezett mértékük már a koraközépkorban feledésbe merült.

Jelenlegi ismeretek szerint 157 és 209 méter között volt kortól és birodalomtól függően.

Mértékük újabb kori meghatározását ókori irodalomból is ismert méretű épületek régészeti feltárása, vagy annak kimutatása tette lehetővé, hogy az épület méretei egy adott hossz egész számú többszörösei. Továbbá egy korabeli hossz mértékegységek összehasonlítására szolgáló ókori véset feltárása.

Az ógörög sztadion hosszának empirikus meghatározása Lev Vasziljevics Firsov nevéhez fűződik, aki 81 megadott távolságból, köztük Eratoszthenész és Sztrabón adatait felhasználva határozta meg körülbelül 157,7 méterben.

Az hogy mely sztadion méretet vesszük figyelembe, nagyban befolyásolhatja az ókori szövegek értelmezését. Például a Föld kerülete kiszámításának hibáját Eratoszthenész vagy Poszeidóniosz számításainál.

Azonban arról sem szabad megfeledkeznünk eközben, hogy ezek a számítások a részletekből kiolvashatóan valójában csupán megalapozott becsléseknek tekinthetők.

Az 1 sztadion hossza különböző területeken és korszakokban[szerkesztés]

Az irodalomban számtalan többé-kevésbé megalapozatlan érték lelhető fel. Az alábbi táblázat azokat az értékeket tünteti fel, amelyek mögött legalább valamilyen archeológiai megfontolás mutatható ki.

Hely/elnevezés Hozzávetőleges hossza Leírás Újkori meghatározója, év
Ógörög (utazási) 157 m Utazásokkal kapcsolatosan távolságok
megadására használták
Jean Antoine Letronne, 1816
Olümpiai 176 m 600 × 294 mm Carl Ferdinand Friedrich
Lehmann-Haupt, 1929
Ptolemaida vagy attikai 185 m 600 × 308 mm Otto Cuntz, 1923
D. R. Dicks, 1960
Babilóniai-perzsiai 196 m 600 × 327 mm Lehmann-Haupt, 1929
Föniciai-egyiptomi 209 m 600 × 349 mm Lehmann-Haupt, 1929

Forrás[szerkesztés]