Szparsa
| Szparsa (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
| magyar | érintkezés, kapcsolat, kapcsolódás, kapcsolat-teremtés |
| angol | contact, contacting awareness, rapport, sense impression, touch |
| páli | phassa |
| szanszkrit | स्पर्श (IAST:) sparśa |
| bengáli | স্পর্শ ছোঁয়া |
| kínai | Chù (egyszerűsített:) 触 (hagyományos:) 觸 |
| koreai | chok |
| szingaléz | ස්පර්ශ sparsha |
| tibeti | རེག་པ་ (Wylie:) reg pa |
| thai | ผัสสะ, สัมผัส (RTGS:) phatsa, Samphat |
| vietnámi | xúc |
| szójegyzék • jegyzet • tárgymutató | |
|
A szparsa (szanszkrit; páli: phassza) buddhista fogalom, amely a születéskor kezdődő kapcsolódást jelenti a minket körbevevő külső környezettel (érintkezés, érzékek és a gondolkodás).[1] Magyar fordításai érintkezés, kapcsolat, kapcsolódás, kapcsolat-teremtés.[2] Még pontosabban, három tényező együttállására utal: az érzékszerv, az érzékelés tárgya és az érzékelés tudatossága (vidnyána).[3][4] Például, az mondják, hogy akkor jelentkezik kapcsolódás (szparsa), amikor kapcsolatot teremt a szem és a vizuális tárgy és a vizuális érzékszerv tudatossága.[5]
A buddhista tanokban a szparsát a következőféleképpen szokták azonosítani:
- A théraváda Abhidharma hét egyetemes mentális tényezője közül az egyik,
- A mahájána Abhidharma öt egyetemes mentális tényezője közül az egyik,
- a függő keletkezés 12 oksági láncszeme közül a hatodik.
Magyarázat[szerkesztés]
Théravada[szerkesztés]
A Buddhagósza által írt Atthaszáliní (Expositor, 4. rész, I. fejezet, 108.) szövegben a következő magyarázat szerepel:
- A kapcsolat azt jelenti, hogy “érintkezik”. Legfontosabb jellemzője az érintkezés, szerepe a hatáskeltés, megmutatkozása az (érzékelési tartomány, tárgy és tudatosság) “egybeesés” és közvetlen oka a (tudati) pályájára beérkező tárgy.[6]
Mahájána[szerkesztés]
Az Abhidharma-szamuccsaja magyarázata:
- Mi a szparsa (kapcsolat)? Egy meghatározás, az irányító erők átalakulása, amely megegyezik a kapcsolatba kerülő három tényezővel. Lehetővé teszi az érzések kialakulását.[3]
Hat osztálya[szerkesztés]
The Theravada and Mahayana traditions both identify six "classes" of contact:[3][7]
- szem-kapcsolat
- fül-kapcsolat
- orr-kapcsolat
- nyelv-kapcsolat
- test-kapcsolat
- tudat-kapcsolat
Például amikor jelen van a fül mint érzékszerv és a hang mint tárgy, akkor felléphet az ezekhez társuló fül tudatosság (páli: vidnyána). A három elem jelentkezése (dhátu) vezet el a "kapcsolódáshoz".[8]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Ájatana (észlelési vagy érzékelési tartományok)
- Mentális tényezők (buddhizmus)
- Szkandha (aggregátumok)
Források[szerkesztés]
- ↑ www.karyajos.hu - Buddhizmus. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
- ↑ www.onmagatokfenye.blogspot.hu - Legyetek önmagatok fénye. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
- ↑ a b c Guenther (1975), Kindle Locations 401-405.
- ↑ Kunsang (2004), p. 23.
- ↑ www.issuu.com - Dr. Héjjas István - A keleti vallások filozófiája és világképe, p. 120.. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
- ↑ Gorkom (2010), A kapcsolat meghatározása Archiválva 2011. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Paticcsa-szamuppada-vibhanga-szutta: A függő keletkezés elemzése, SN 12.2
- ↑ Csacsakka-szutta: A hat szeksztett MN 148
Hivatkozások[szerkesztés]
- Berzin, Alexander (2006), Mind and Mental Factors: The Fifty-one Types of Subsidiary Awareness
- Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
- Dalai Láma (1992). Az élet értelme, szerkesztette és angolra fordította Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
- Dan Lusthaus, Buddhist Phenomenology
- Herbert V. Guenther és Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: Je-sesz rgyal-mcsan "The Necklace of Clear Understanding" angol nyelvű fordítása - Dharma Publishing. Kindle kiadás.
- Erik Pema Kunsang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
- Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
- Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Paticca-samuppada-vibhanga Sutta: Analysis of Dependent Co-arising, Access to Insight
- U Kyaw Min (n.d.). Introducing Buddhist Abhidhamma: Meditation and Concentration