Szontagh Dániel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szontagh Dániel
Született 1809. január 3.
Zászkal
Elhunyt 1867. április 4. (58 évesen)
Nagyszombat
Házastársa Szontagh Penthesilea Atalanta Leda Ifigenia
Gyermekei Szontagh Miklós
Foglalkozása királyi tanácsos,
ülnök

Iglói Szontagh Dániel (Zászkal (Árva megye), 1809. január 3.Nagyszombat, 1867. április 4.) királyi tanácsos, kerületi táblai ülnök.

Élete[szerkesztés]

II. Szontagh Sámuel(1782-1847) festő, birtokos és Belányi Ilona(1785-1836) fia. Sárospatakon a híres Kövy alatt 1829-ben bevégezvén a jogi tanfolyamot, 1830-31-ben Árva megyénél, az eperjesi kerületi táblánál, a királyi kúriánál és az országgyűlésen gyakornokoskodott. 1832. április 4-én ügyvédi vizsgát tett. 1830. július 31-től Árva vármegye aljegyzője lett, később tiszti, ügyészi, főszolgabirói minőségben 1849-ig Árva megyénél hivataloskodott. 1850-51-ig mint árvamegyei törvényszéki közbíró, majd úrbéri törvényszéki elnök Trencsénben, később megyei törvényszéki elnök Árva-Liptó-Túrócban, 1861-től pedig a Dunáninneni királyi kerületi ítélőtábla közbírája volt. 1861. március 29-én magyar királyi tanácsosi címet kapott, különösen azon érdemeinél fogva, hogy 1831-ben az Árvában uralgott kolerajárvány idején rendkívüli buzgó áldozatokat tett, 1847-ben ugyanott az éhség dúlásakor az általa létesített Bori nevű ingovány lecsapolása által az ínségeseknek keresetet nyitott, az 1849. évi hadjáratkor az Alsókubinba szállított sebesültek részére a magáéból a kórházi felszerelésekre és ápolásra szükségelt szereket kiállított. Kitűnő érdemei közé tartozik Árva megyében a Csaplovics közkönyvtárhoz általa tervezett tudományos társulat létesítése, melynek ő volt az elnöke és azt virágzó gyarapodásra emelte. Az egyházi téren mint az árvamegyei evangélikus egyház esperességi jegyzője és a zsaskói egyházközség felügyelője buzgólkodott.

Hivatalos teendőin kívül a tudományokkal foglalkozva, főleg a jogi és történelmi és ebben a családtörténeti szaknak művelője volt. (E részben a felső megyékből, főleg Árva és Trencsén megyék levéltáraiból gyűjtött adatainak közlése által a Nagy Iván, Magyarország családai c. munkájának is buzgó munkatársa volt. A Világ, Pesti Hirlap, Zeitschrift für Gesetzgebung, Pressburger Zeitung, Sürgöny, Temesvár Delejtű c. lapokba és a Győri tört. és rég. Füzetekbe (1865.) írt czikkeket.

Munkái[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999.