Szonbef

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szonbef
Amenemhat-Szonbef
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Szobekhotep
XIII. dinasztia
Nerikaré vagy Pantjeni

Pecséthenger Szonbef titulatúrájával. Flinders Petrie rajza[1][2]
Pecséthenger Szonbef titulatúrájával. Flinders Petrie rajza[1][2]

Uralkodása i. e. 1800–1796[3]
vagy 1799–1795[1]
Prenomen
<
N5sS42D28
>

Szehemkaré
Nomen
<
imn
n
mHAt
t
sn
b
f
>

Amenemhat Szonbef[4]
Apja IV. Amenemhat (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szonbef témájú médiaállományokat.

Szonbef (vagy Amenemhat-Szonbef, trónneve Szehemkaré) ókori egyiptomi fáraó volt a XIII. dinasztia idején. Kim Ryholt, Jürgen von Beckerath és Darrell Baker szerint dinasztiája második uralkodója, és i. e. 1800-tól 1796-ig uralkodott.[3][4][5][6]

Személyazonossága[szerkesztés]

Az egyiptológusok közt nincs egyetértés abban, hogy Szehemkaré Szonbef ugyanaz-e, mint Szehemkaré V. Amenemhat, a dinasztia negyedik uralkodója. Szonbef hívta magát Amenemhat Szonbefnek is, ami lehetséges, hogy kettős név, de az is lehet, hogy úgy értendő, hogy „Amenemhat fia, Szonbef”, ami Ryholt és Baker szerint bizonyíték arra, hogy Szonbef az előző dinasztia utolsó uralkodója, IV. Amenemhat fia és a XIII. dinasztiát alapító I. Szobekhotep testvére volt.[3][4] Így ők két különböző személynek tartják Szonbefet és V. Amenemhatot. Ezzel Jürgen von Beckerath is egyetért.[3][4][5][6] Ryholt és Baker szerint Szonbef és Amenemhat közt egy rövid ideig hatalmon lévő király, Nerikaré uralkodott, míg von Beckerath szerint Szehemré Hutaui Pantjeni uralkodott köztük.[5][6]

Ezzel szemben Detlef Franke és Stephen Quirke úgy vélik, hogy V. Amenemhat és Szonbef ugyanaz a személy,[7][8] és az Amenemhat Szonbef kettős név, ami gyakori volt Egyiptomban, különösen a XII. dinasztia végén és a XIII. dinasztia idején.[9]

Említései[szerkesztés]

A torinói királylista 7. oszlopának 6. sorában említik, „Szehemkaré [Amenemhat Szonbe]f” néven.[3] Bár a XIII. dinasztia elejének uralkodójaként teljes bizonyossággal Itj-tauiból, a Fajjúmból kormányozott, egyedüli kortárs említései Thébától délre fordulnak elő.[4] Ezek: egy ismeretlen helyről előkerült szkarabeuszpecsét, egy pecséthenger Az Amherst-gyűjteményből, mely ma a Metropolitan Művészeti Múzeumban található,[1] és két feliratos kőtömb El-Todból, ezeken Szehemkaréként említik.

Két, a Nílus áradásáról szóló feljegyzés is fennmaradt az idejéből, az egyik Aszkutból, a 3. uralkodási évből, a másik a núbiai Szemnából, a 4. évből.[3] Egy további, szintén Szemnában talált, erősen károsodott felirat az 5. évből talán szintén az ő uralkodása alatt íródott.[4] Mindezek Szonbef idejére datálása azonban kétséges, mert csak a Szehemkaré név fordul elő rajtuk, amelyet V. Amenemhat is viselt. Stuart Tyson Smith régész-egyiptológus, aki tanulmányozta a feliratokat, elsőként Szonbefnek tulajdonította őket,[10] késúbb azonban V. Amenemhatnak.[11]

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
mH
ib
N16
N16
Srxtail2.svg
Mehibtaui
„A Két Föld kedvence” / „Akiben megbízik a Két Föld”
Nebti-név
G16
G16V15Y8f
Itiszehemef
„Aki megragadja a hatalmát”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
N5sS42D28
Hiero Ca2.png
Szehemkaré
„Ré lelke erős”
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
imn
n
mHAt
t
sn
b
f
Hiero Ca2.png
Amenemhat Szonbef

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sonbef című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b c Cylinder seal of Amenemhat Senbef at the MET Museum.
  2. Flinders Petrie: Scarabs and cylinders with names (1917), available copyright-free here, pl. XVIII
  3. a b c d e f K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800 – 1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  4. a b c d e f Baker, Darrell D.. The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC. Stacey International, 457–458. o. (2008). ISBN 978-1-905299-37-9 
  5. a b c Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
  6. a b c Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997
  7. Detlef Franke: Zur Chronologie des Mittleren Reiches (12.-18. Dynastie) Teil 1 : Die 12. Dynastie, in Orientalia 57 (1988)
  8. New arrangement of the 13th dynasty, on digital Egypt.
  9. Stephen Quirke: In the Name of the King: on Late Middle Kingdom Cylinders, in: Timelines, Studies in Honour of Manfred Bietak, Leuven, Paris, Dudley, MA. ISBN 90-429-1730-X, 263-64
  10. S. Smith: Askut and the Role of the Second Cataract Forts, in JARCE, vol XXVII
  11. S. Smith: Askut in Nubia: The Economic and Ideology of Egyptian Imperialism in the Second Millenium B.C., Kegan Paul International, London and New York