Szojuz TM–26

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szojuz TM–26 a Szojuz–TM sorozatú orosz háromszemélyes szállító űrhajó űrrepülése volt 1997-ben – 1998-ban. Csatlakozását követően a mentőűrhajó szerepét látta el.

Küldetés[szerkesztés]

Feladata váltószemélyzetet szállítása volt a Mir űrállomásra, a hosszú távú űrrepülés folytatásához. A 32. űrexpedíció a Mir-űrállomásra.

Jellemzői[szerkesztés]

Tervezte a (oroszul: Головное контрукторское бюро (ГКБ)). Gyártotta a (oroszul: Закрытое акционерное общество). Üzemeltette az Orosz Űrügynökség.

1997. augusztus 5-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–U juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Hasznos súlya 7150 kilogramm, teljes hossza 6,98 méter, maximális átmérője 2,72 méter. Önálló repüléssel 14 napra, az űrállomáshoz csatolva 6 hónapra tervezték szolgálatát. 1997. augusztus 7-én az űrállomást automatikus vezérléssel megközelítette, majd sikeresen dokkolt. Az orbitális egység pályája 88,6 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 193 kilométer, az apogeuma 249 kilométer volt.

Legfőbb feladat az előzőekben bekövetkezett hibás dokkoló művelet sérüléseinek javítása. Hét űrsétával (kutatás, szerelés) sikeresen teljesítették meghatározott feladatukat. Több teherűrhajó (M-35, M-36, M-37) szállított anyagokat (életfeltétel, víz, javítási anyagok, csere egységek). Szétválás előtt a felgyülemlett hulladékot átrakták. A fedélzeti számítógép több alkalommal elromlott, az STS–86 által szállított új egységgel cseréjét megoldották. Kettő közös misszió valósult meg, az Atlantis űrrepülőgépel (STS–86) és az Endeavour űrrepülőgépel.

1999. február 19-én Arkalik (oroszul: Арқалық) városától hagyományos visszatéréssel, mintegy 30 kilométerre ért Földet. Összesen 197 napot, 17 órát, 34 percet és 36 másodpercet töltött a világűrben. 3089 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet[szerkesztés]

Felszálláskor[szerkesztés]

Leszállásnál[szerkesztés]

  • Anatolij Jakovlevics Szolovjov parancsnok
  • Pavel Vlagyimirovics Vinogradov fedélzeti mérnök
  • Léopold Eyharts kutatásfelelős mérnök

Tartalék személyzet[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Elődje:
Szojuz TM–25

Szojuz-program
1986–2003

Utódja:
Szojuz TM–27