Szojuz–25

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szojuz–25
Repülésadatok
Hívójel Foton (Фотон)
Hordozórakéta Szojuz–U
NSSDC ID 1977-099A
A repülés paraméterei
Start 1977. október 9.
02:40:35 UTC
Starthely Bajkonur, LC1
Keringések száma 32
Leszállás
ideje 1977. október 11.
03:25:20 UTC
helye 184 km-re Celinográdtól
Időtartam 2 nap 0 óra 44 perc 45 mp
Űrhajó tömege 6860 kg
Pálya
Pályamagasság
Föld körül 198,5 / 349 km
Pályahajlás
Föld körül 51,66°
Periódus
Föld körül 88,66 perc

A Szojuz–25 (oroszul: Союз 25) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. Az űrhajó vitte volna az első űrhajósokat a Szaljut–6 űrállomásra.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A program része lett volna a 90 napos űrbeni tartózkodás, az eddigi tartózkodási időtartam megdöntése. Az előírt napirendi programok között szerepelt volna navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási feladatok.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.

1977. október 9-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.66 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 198 kilométer, az apogeuma 349 kilométer volt. Hasznos tömege 6860 kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz–14 napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Összesen 2 napot, 44 percet és 45 másodpercet töltött a világűrben. Összesen 32 alkalommal kerülte meg a Földet.

Az űrhajó négyszer közelítette meg az űrállomást, de technikai hiba miatt – 120 méternél nem tudtak közelebb kerülni – nem tudtak dokkolni. Ötödik kisérlet után utasítást kaptak, hogy készüljenek fel a visszatérésre. A hibaforrás felderítésénél megállapították, hogy indításkor sérülhetett meg a navigációs rávezető rendszer. Bevezetésre került, hogy a további legénység összetételénel egy tapasztalt (sikeres űrrepülés) és egy újjonc (földi kiképzésben részesült) fog szolgálatot teljesíteni.

Október 31-én belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Celinográdtól 184 kilométerre értek Földet.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben az addigi repülések száma a Szojuz–25-tel együtt)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szojuz–25. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–25. energia.ru. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–25. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–25. kursknet.ru. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–25. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  • Szojuz–25. zarya.info. (Hozzáférés: 2013. március 15.)

Elődje:
Szojuz–24

Szojuz-program
1967–1981

Utódja:
Szojuz–26