Szmirnai agora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szmirnai agora
Izmiri agora
Település
Építési adatok
Építés éveI. e. 4. század
Rekonstrukciók évei178 utáni évek
Felhasznált anyagokkő, márvány
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • agora
  • régészeti lelőhely
Elhelyezkedése
Szmirnai agora (Törökország)
Szmirnai agora
Szmirnai agora
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 38° 25′ 08″, k. h. 27° 08′ 18″Koordináták: é. sz. 38° 25′ 08″, k. h. 27° 08′ 18″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szmirnai agora témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A szmirnai agora a mai Izmir elődjét lakó ókori görögök, majd rómaiak életének központi helye volt. Az agora adott helyet a város adminisztrációjának, igazságszolgáltatásának, valamint a kereskedelem centruma volt.

Története[szerkesztés]

Az agorát az időszámítás előtti 4. században építették a szmirnai görögök, majd a rómaiak, Marcus Aurelius császár uralkodása alatt, a 178-as földrengést[1] követően felújították. Az egykor többszintes agora ma látható formáját az 1932-ben – Selahattin Kantar helyi múzeumigazgató és Rudolf Naumann német építész[2] által – kezdett régészeti ásatások során nyerte el, amikor a területet megtisztították és a romokat restaurálták.[3] A feltárási munkák 1941-ig tartottak.[2]

A munkák során feltárták a föld alá épített, egykor fedett széles folyosókat. A kőoszlopok és a rajtuk nyugvó kőboltívek jelentős része fennmaradt, és ma is áll, akárcsak a Faustina-kapu. A földfelszín alatti területen megtalálhatók az agora egykori két bazilikájának helyiségei és ciszternái. Az agorát egykor vízzel ellátó forrás ma is működik. A felszín felett jól láthatók az egykori városközpont épületének nyomai, a teraszt szegélyező korintoszi oszlopsor több darabja a helyén van. A területen megtekinthető számos szarkofág, szoborrészlet, oszlop- és építménytöredék, valamint egy régi muzulmán temető is.[3][1][2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]