Szivas
| Szivas | |
| Ország(ok) | |
| Elsődleges források | Lista
|
| Felszíni terület | 2560 km2 |
| Legnagyobb mélység | 3,0 m |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szivas témájú médiaállományokat. | |
A Szivas (ukránul és oroszul: Сиваш; krími tatárul: Sıvaş, Сываш, szó szerint: „sár”), más néven a Romlott-tenger vagy a Rohadt-tenger (oroszul: Гнилое Море, ukránul: Гниле Море, krími tatárul: Çürük Deñiz) az Azovi-tenger nyugati szélén elterülő, sekély lagúnákból álló nagy vízfelület.[1] A tengertől a keskeny Arabat-földnyelv választja el, a Szivas vize körülbelül 2560 km²-es területet fed le, teljes kiterjedése pedig mintegy 10 000 km². A Krím félsziget északkeleti partját határoló öbölrendszernek a Henicseszki-szoros biztosítja a keleti összeköttetését az Azovi-tengerrel.A Szivas középső és keleti részét a ramsari egyezmény értelmében Ukrajna vizes élőhelyeként jegyezték be, 1993 óta pedig a nyugati része a közeli Birjucsij-szigettel együtt alkotja az Azov-Szivas Nemzeti Parkot.[2] Az Oroszország által 2022-ben Ukrajna ellen indított invázió óta a teljes Szivas-térséget Oroszország tartja megszállva.[3]
Földrajza
[szerkesztés]A Szivas szinte teljesen elválasztja a Krím félszigetet a szárazföldtől, és természetes határt képez a Herszoni terület és a Krími Autonóm Köztársaság között. Keleti oldalán húzódik a rendkívül hosszú (110 km) és keskeny (0,27–8 km) Arabat-földnyelv, amely elválasztja a lagúnát az Azovi-tengertől. A két víztest északon, Henyicseszk kikötője mellett, a Henicseszk-szorosnál kapcsolódik össze. Nyugaton a Perekop-földhíd választja el a Fekete-tengertől, és köti össze a Krímet a szárazfölddel.
A Szivas rendkívül sekély. A legmélyebb pontja körülbelül 3 méter mély, a legtöbb területen pedig mindössze 0,5–1 méter a mélysége. Az öböl feneket akár 5 méter vastagságú iszap borítja. Mivel nagyon sekély, a vizek nyáron felmelegednek és bűzös szagot árasztanak. A nagy párolgási felület miatt a víz rendkívül sós, a különböző sók mennyiségét 200 millió tonnára becsülik.[4] Számos ipari üzem termeli ki a Szivas ásványkincseit, kiemelten a rózsaszín kősót.[5] A Szivas térsége nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. A partok alacsonyak, enyhén lejtenek, mocsarasak és sósak. Nyáron a lagúnák vízszintje jelentősen csökken, felfedve a kopár szolonyec talajokat, amelyeket a helyiek „szivásznak” neveznek.
A Szivast néha Nyugat-Szivasra és Kelet-Szivasra osztják, ezeket a Csongari-szoros köti össze egymással.
Galéria
[szerkesztés]- A Szivas sólepárlói az 1820-as években
- Szovjet katonák kelnek át a sekély medren 1943-ban
- Valós színezésű műholdfelvételen
- A különleges rózsaszínű Lemurija-tó
- A sekély és sós mocsaras partvidék
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Syvash | Ukraine, Map, & Crimea | Britannica”, Encyclopedia Britannica. [2026. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2026. március 19.) (angol nyelvű)
- ↑ Azov-Syvash National Nature Park (brit angol nyelven). Nature Reserve Fund of Ukraine. (Hozzáférés: 2026. március 19.)
- ↑ Доценко, Маргарита: The occupiers announced the creation of the Azov-Sivash National Park on the left bank of the Kherson region (amerikai angol nyelven). MOST, 2025. december 14. (Hozzáférés: 2026. március 19.)
- ↑ Paolucci, Daniela: Sapevi che esiste un lago completamente rosa? È una meraviglia della natura imperdibile (it-IT nyelven). TTi Viaggi, 2024. szeptember 4. (Hozzáférés: 2026. március 19.)
- ↑ In The Pink: Harvesting A Rare Form Of Salt In Crimea (angol nyelven). RadioFreeEurope/RadioLiberty, 2017. november 15. (Hozzáférés: 2026. március 19.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Syvash című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
