Ugrás a tartalomhoz

Szivárgóbél-szindróma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szivárgó bél szindróma szócikkből átirányítva)
Szivárgóbél-szindróma

A szivárgóbél-szindróma orvosszakmai körökben nem tartozik az elismert szindrómák közé, mint önálló egészségügyi állapot.[1]

Létezésére vonatkozó állítások többnyire táplálkozási szakemberektől és az alternatív gyógyászat gyakorlóitól származnak.[1][2][3] A szivárgóbél-szindróma elméletének támogatói szerint a „szivárgó bél” krónikus gyulladást okoz az egész szervezetben, ami számos betegséget eredményez, beleértve a krónikus fáradtság szindrómát, a reumatoid artritiszt, a lupust, a migrént, a szklerózis multiplexet és az autizmust.[1][2][3] Azonban még napjainkban is kevés bizonyíték áll rendelkezésre ezen hipotézis alátámasztására, 2022-ig sem jelent meg olyan tudományos tanulmány, ami a szivárgóbél-szindróma létezése mellett szólna.[1][4]

Fontos kiemelni, hogy a fokozott béláteresztő-képesség (increased intestinal permeability) és a szivárgóbél-szindróma (leaky gut) elmélete nem keverendő össze.[1][5] Az emésztőrendszerben zajlik az ételek lebontása és a tápanyagok felszívódása, így az emésztőrendszer fontos szerepet játszik a szervezetet érő káros anyagok elleni védekezésben.[6] Egyfelől a beleknek kellőképpen átjárhatónak kell lenniük ahhoz, hogy a tápanyagok és folyadékok felszívódhassanak rajtuk keresztül, ugyanakkor védelmi mechanizmusra is szükségük van, mely visszatartja a káros anyagokat, a kórokozókat.[7]

Stephen Barrett amerikai pszichiáter szerint a „szivárgóbél-szindróma” csak egy a trendi diagnózisok közül, amelynek hívei az állítólagos állapotot arra használják, hogy számos alternatív gyógymódot eladjanak a gyanútlan embereknek, mint például egyedi diéták, gyógynövénykészítmények és étrendkiegészítők.[3] 2009-ben megjelent könyvében Seth Kalichman amerikai pszichológus azt írta, hogy egyes „áltudósok” szerint a fehérjék „szivárgó” bélrendszerben való áthaladása az autizmus oka.[8] Az állítások bizonyítékai, miszerint a szivárgó bélrendszer autizmust okoz, gyengék és ellentmondásosak.[9]

Az elmélet szószólói a „szivárgóbél-szindróma” különböző kezeléseit hirdetik, mint például táplálékkiegészítők, probiotikumok, gyógynövényes gyógymódok, gluténmentes ételek és alacsony cukortartalmú vagy gombaellenes étrendek, valamint alacsony FODMAP tartalmú étrendek, de kevés bizonyíték van arra, hogy a kínált kezelések előnyösek.[1] Egyik említett kezelést sem tesztelték megfelelően annak megállapítására, hogy biztonságosak és hatékonyak-e erre a célra.[2] Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézete (NICE) nem ajánlja semmilyen speciális diéta alkalmazását az autizmus vagy a szivárgóbél-szindróma fő tüneteinek kezelésére.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 7 "Leaky gut syndrome". NHS Choices. 2015. február 26. Hozzáférés: 2022. augusztus 15..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  2. 1 2 3 Odenwald, Matthew A.; Turner, Jerrold R. (2013). "Intestinal Permeability Defects: Is It Time to Treat?". Clinical Gastroenterology and Hepatology. 11 (9): 1075–83. doi:10.1016/j.cgh.2013.07.001. PMC 3758766. PMID 23851019.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. 1 2 3 Barrett, Stephen (2018. október 6.). "Be Wary of "Fad" Diagnoses". Quackwatch. Hozzáférés: 2022. augusztus 15..
  4. ↑ Quigley EM (2016). "Leaky gut - concept or clinical entity?". Curr Opin Gastroenterol (Review). 32 (2): 74–9. doi:10.1097/MOG.0000000000000243. PMID 26760399. S2CID 40590775.
  5. ↑ Bischoff SC, Barbara G, Buurman W, Ockhuizen T, Schulzke JD, Serino M; et al. (2014). "Intestinal permeability--a new target for disease prevention and therapy". BMC Gastroenterol (Review). 14: 189. doi:10.1186/s12876-014-0189-7. PMC 4253991. PMID 25407511. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Dr. Mikle Róbert. "Az „áteresztő bél szindróma" egy létező betegség? Egy elfogulatlan áttekintés". Hozzáférés: 2022. augusztus 15..
  7. ↑ M. Campieri, C. Fiocchi; S.B. Hanauer (2002. március 31.). Inflammatory Bowel Disease: A Clinical Case Approach to Pathophysiology, Diagnosis, and Treatment. Springer. 7. o. ISBN 978-0-7923-8772-5. {{cite book}}: Missing |author2= (súgó)
  8. ↑ Kalichman, Seth C. (2009). Denying AIDS: Conspiracy Theories, Pseudoscience, and Human Tragedy. Springer. 167. o. ISBN 9780387794761.
  9. ↑ Rao M, Gershon MD (2016). "The bowel and beyond: the enteric nervous system in neurological disorders". Nat Rev Gastroenterol Hepatol (Review). 13 (9): 517–28. doi:10.1038/nrgastro.2016.107. PMC 5005185. PMID 27435372.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leaky gut syndrome című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • M. A. Odenwald, J. R. Turner: Intestinal permeability defects: is it time to treat? In: Clinical Gastroenterology and Hepatology. 11. kötet, 9. sz., 2013 szeptember, 1075–1083. oldal, DOI: 10.1016/j.cgh.2013.07.001, PMID 23851019, PMC 3758766 (Review).
  • Obrenovich, M.E.M.: Leaky Gut, Leaky Brain? In: Microorganisms. 6. kétet, 4. sz., 2018 december, Article Number: 107, DOI: 10.3390/microorganisms6040107 (ingyenes teljes szöveg) (Review).
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szivárgóbél-szindróma&oldid=28177051”