Szitka luc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Szitka luc
Quinault Lake Spruce, a faj harmadik legnagyobb képviselője
Quinault Lake Spruce, a faj harmadik legnagyobb képviselője
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Lucfenyő (Picea)
Mill.
Fajcsoport: Casicta
Faj: P. sitchensis
Tudományos név
Picea sitchensis
(Bong.) Carr.
Szinonimák
  • Abies falcata Raf.
  • Abies menziesii (Douglas ex D.Don) Lindl. [Illegitimate]
  • Abies merkiana Fisch. ex Parl.
  • Abies sitchensis (Bong.) Lindl. & Gordon
  • Abies trigona Raf.
  • Picea falcata (Raf.) J.V.Suringar
  • Picea grandis Gordon [Illegitimate]
  • Picea menziesii (Douglas ex D.Don) Carrière
  • Picea menziesii var. crispa (Antoine) Carrière
  • Picea sitchensis f. speciosa Beissn.
  • Pinus menziesii Douglas ex D.Don
  • Pinus menziesii var. crispa Antoine
  • Pinus sitchensis Bong.
  • Sequoia rafinesquei Carrière
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szitka luc témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szitka luc témájú médiaállományokat és Szitka luc témájú kategóriát.

A szitka luc (Picea sitchensis) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó faj.

Neve és rendszertana[szerkesztés]

A nevét az alaszkai Sitka városról, illetve közösségről kapta. A DNS-vizsgálatok azt mutatták,[1][2] hogy a szitka lucnál, csak az oregoni luc (Picea breweriana) bazálisabb, azaz ősibb. Az összes többi lucfaj változatosabb, ami arra hagy következtetni, hogy a lucfenyők az észak-amerikai kontinensről származnak.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A szitka luc előfordulási területe Észak-Amerika nyugati partvidékén van, északon az alaszkai Kenai-félszigettől, délre Észak-Kaliforniáig, azaz a Fort Bragg nevű városig (Griffin & Critchfield 1972). A mérsékelt övi esőerdők egyik jellegzetes fája; a tengertől sohasem távolodik túl messzire, kivételt képez Oregon, ahol a folyók mentén akár 80 kilométerre is behatol.

Megjelenése[szerkesztés]

A szóban forgó lucfenyő, Földünk egyik legnagyobb fája.[3] A fenyők között az ötödik helyen van, az óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), az örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens), a déli kaurifenyő (Agathis australis) és az óriás tuja (Thuja plicata) után.[4] Néhány hivatalosan megmért példány elérte a 91 méteres magasságot.[5]

A kérge vékony és pikkelyszerű; 5-20 centiméteres darabokban hámlik. A fiatal példány lombkoronája széles és kúp alakú, az idősebbnél - 20-40 méter - hengeresebbé válik. A fiatal hajtások nagyon világos barnák, majdnem fehéresek. A tűlevele merev és éles; 15-25 milliméter hosszú és oldalra lapított. Sötét kékeszöld 2-3 sornyi gázcserenyílással.

A toboza 6-10 centiméter hosszú; zárva 2, míg nyitva 3 centiméter széles.[6] Karcsú henger alakú. A tobozpikkelyek 15-20 milliméter hosszúak. A fiatal toboz vöröses, 5-7 hónap után világos barnává válik. A fekete magok 3 milliméteresek, 7-9 milliméteres szárnyakkal.

Mivel nagyon nedves talajokban nő, a gyökerei nem hatolnak mélyre és nemigen ágaznak el; főleg oldalnövésűek.[7] Habár nedves területeken él, a vékony kérge és sekély növésű gyökere miatt, a tűz nagy kárt tehet benne.[7]

Egyes példányokra daganatok nőnek, azonban ezek nem károsak az egészségére.[8]

A legnagyobb példányai[szerkesztés]

  • Carmanah Giant - a Carmanah Walbran Provincial Parkban él és a 96 méteres magasságával a legmagasabb fa Kanadában.
  • Queets Spruce - a legterebélyesebb fa a világon, tömege 337 köbméter faanyagot tartalmaz, 75,6 méter magas és 4,55 méter átmérőjű az átlagos méretű ember mellmagasságának tájékán; az Olympic Nemzeti Parkban található, 26 kilométerre a Csendes-óceántól.
  • Quinault Lake Spruce - 58,2 méteres magasságával, 298 köbméter faanyagával és 5,39 méter átmérőjével a világ harmadik legnagyobb szitka luca; ez is az Olympic Nemzeti Parkban található, de 39 kilométerre a Csendes-óceántól.

Felhasználása[szerkesztés]

A fa anyagát sok mindenre hasznosítják, például a faiparban, papírkészítésben, zongorák és egyéb hangszerek készítésében,[9] a második világháború előtt a repülőgyártásban.[10] A fiatal hajtásokból lucízű sört és szirupot lehet készíteni.[11][12] Az őslakosok a gyökereiből kosarakat fontak.[13]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Ran, J.-H., Wei, X.-X. & Wang, X.-Q. 2006. Molecular phylogeny and biogeography of Picea (Pinaceae): Implications for phylogeographical studies using cytoplasmic haplotypes. Molecular Phylogenetics and Evolution|Mol Phylogenet Evol. 41(2): 405–19.
  2. Sigurgeirsson, A. & Szmidt, A.E. 1993. Phylogenetic and biogeographic implications of chloroplast DNA variation in Picea. Nordic Journal of Botany 13(3): 233–246.
  3. Rushforth, Keith. Bäume, 2nd (German nyelven), Bern: Hallwag AG [1980] (1986). ISBN 3-444-70130-6 
  4. Agathis australis. Conifers. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  5. Tallest Sitka Spruce. Landmark Trees. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  6. Picea sitchensis. Oregon State University. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  7. ^ a b Index of Species Information: Picea sitchensis. Fire Effects Information System. U.S. Forest Service. (Hozzáférés: 2015. július 3.)
  8. Sedam, Michael T.. The Olympic Peninsula: The Grace & Grandeur. Voyageur Press, 109. o. (2002). ISBN 978-0896584587 
  9. Sitkagran - utbredelse, egenskaper og anvendelse (Sitka spruce - propagation, properties and uses) by Kjell Vadla, Norwegian Forest and Landscape Institute.
  10. (1975) „Development and application of woven graphite products for aerospacestructures”. DOI:10.2514/6.1975-774.  
  11. Picea sitchensis: "Sitka Spruce, Tideland Spruce". Collections. San Francisco Botanical Garden. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  12. Alaska State Tree: Sitka Spruce. Alaskan Nature. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  13. Kallenbach, Elizabeth: Tlingit Spruce Root Baskets. University of Oregon, Museum of Natural and Cultural History. (Hozzáférés: 2013. november 29.)

Forrás[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Picea sitchensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]