Szirti sziklaiternye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szirti sziklaiternye
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Aurinia
Faj: A. saxatilis
Tudományos név
Aurinia saxatilis
(L.) Desv.
Szinonimák
  • Adyseton saxatile (L.) Sweet
  • Adyseton sibiricum G.Don
  • Alyssum cheirifolium Steud.
  • Alyssum minus subsp. micranthum (C.A. Mey.) Breistr.
  • Alyssum saxatile L.
  • Alyssum saxatile subsp. arduinii (Fritsch) Hayek
  • Aurinia saxatilis subsp. arduinii (Fritsch) Dostál
  • Aurinia saxatilis subsp. saxatilis (L.) Desv.
  • Crucifera saxatilis (L.) E.H.L.Krause
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szirti sziklaiternye témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti sziklaiternye témájú médiaállományokat és Szirti sziklaiternye témájú kategóriát.

A szirti sziklaiternye vagy egyszerűen sziklaiternye (Aurinia saxatilis syn. Alyssum saxatile) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó évelő növény.

Korábban a ternye (Alyssum) nemzetségbe tartozott Alyssum saxatile, magyarul szirti ternye, illetve sziklai ternye néven. A homoki ternyével (Alyssum tortosum) ellentétben tőlevélrózsát növeszt.

Előfordulása[szerkesztés]

Közép- és Délkelet-Európában, Magyarországon Zempléni-hegységben, Mátrában, Medvesen és Salgótarján környékén, a Pilisben, Budai-hegységben, Gerecsében, a Bakonyban, a Balaton-vidéken, a Somlón és a Ság hegyen. Ázsiában is megtalálható.

Alfajai[szerkesztés]

  • Aurinia saxatilis subsp. megalocarpa (Hausskn.) T.R.Dudley
  • Aurinia saxatilis subsp. orientalis (Ard.) T.R.Dudley

Megjelenése[szerkesztés]

Bokrosodó, 10–30 centiméter magas, ágas, fásodó tövű, évelő növény. A meddő 5–10 centiméter hosszú tőlevelei lándzsásak vagy hosszúkásak, hullámos, majdnem ép szélűek, nagyok, szürkén molyhosak. A szárlevelek kisebbek. Virágzata összetett sátorozó fürt, sárga. A fürtök rövidek. A szirmok sárgák, gyengén kicsípett csúcsúak, 3–6 milliméter hosszúak. Termése becőke, elliptikus-visszás tojásdad, kissé domború, rekeszei két-vagy többmagvúak.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Alapkőzet szempontjából közömbös, hegyvidéki faj. Sziklafalak, nyílt sziklagyepek, várromok védett növénye. A „bazaltorgonák” jellegzetes faja. Április-június között virágzik. A Pilisben öblösen karéjos levelű változata (f. pilisense) él. Dísznövényként sziklakertekben ültetik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]