Szirmay István
| Szirmay István | |
| Született | 17. század nem ismert |
| Elhunyt | 1711. május 8.[1] Pozsony[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Keczer Anna Szirmay Péter |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
Szirmay István (? – 1711) a kuruc kor egyik ismert személyisége, Szirmay Péter, Zemplén vármegyei alispán és Keczer Klára legidősebb fia, Szirmay Miklós, Péter és András bátyja.
Élete
[szerkesztés]Thököly Imrének a híve, bizalmasa volt, aki többször küldte őt fontos követségekbe. 1685 októberében, amikor Thököly I. Lipót királyhoz küldte követként, a császáriak elfogták, ami ellen Esterházy Pál nádor is hiába tiltakozott. A fogsága alatt evangélikus hitről római katolikus vallásra áttért főurat a császáriak csak 1687-ben engedték szabadon. 1701-ben csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc körüli szervezkedéshez, Rákóczival együtt őt is elfogták. Az ellene indított eljárásban felmentették, ezután császári szolgálatba állt, I. József király 1707-ben grófi rangot adományozott neki. 1711-ben halt meg.
Források
[szerkesztés]- Némethy Lajos: Szirmay Endre önéletírata. Századok, Budapest, 1885.
- Orel Géza: Thököly diplomatiája, Budapest, 1906.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)