Szinte Gábor (pedagógus)
| Szinte Gábor | |
| Született | 1855. március 21.[1] Sepsikőröspatak |
| Elhunyt | 1914. március 25. (59 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szinte Gábor (Sepsikőröspatak, 1855. március 21. – Budapest, 1914. március 25.) állami főgimnáziumi tanár, néprajzi és művészettörténeti kutató.
Élete[szerkesztés]
Felsőbb tanulmányait Budapesten az országos mintarajziskolában és a tudományegyetemen végezte; a szabadkézi és mértani rajzból 1878-ban középiskolai tanári oklevelet nyert. Ezután a váci országos siketnéma-intézetben alkalmazták, ahonnét 1883-ban a dévai állami főreáliskolához nevezték ki; majd a budapesti VIII. kerületi állami főgimnáziumhoz helyeztetett át. Műtörténeti kutatásait a műemlékek országos bizottsága részére kezdte a berekszói, sztrigyszentgyörgyi és dévai templomokon. A hunyadvármegyei történeti és régészeti társulat ülésein több felolvasást tartott.
Cikkei: a Kolozsvári Évkönyvben (1893. A malomvízi lovagvár), az Arch. Értesítőben (1892. Krivádiai római kerektorony rajzai); a Hunyadvárm. tört. társ. Értesítőjében és Évkönyvében (1898., 1899.), a M. Iparművészetben (1898. A művészeti érzék és az iskolák), az Erdélyben (1899. 20., 21. sz. Petrozsény és Vidéke, 1903. Marosszék, A pisztráng), az Ethnographia mellékleteiben (1900. 1901., 1903.), a Múzeumi Néprajzi Értesítőben (1905. Kopjafák, temetőfejfák a Székelyföldön) sat.
Illusztrációi a Vasárnapi Ujságban, Ország Világban sat. jelentek meg.
Szerkesztette a Magyar rajztanárok országos egyesületének Értesítőjét 1898. máj. 15-től 1900. dec. 1-ig, összesen 11. számát Budapesten.
Munkája[szerkesztés]
- Rajzoló geometria. Bpest, 1902. 1904., 1905. Három rész, tábla- és szövegrajzokkal. (Horti Henrikkel. I. 6. kiadás II. 4. jav. kiadás, III. 2. k. Uo. 1905-1907.).
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2017. október 9.)