Sziklay Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sziklay Sándor
Önarcképe
Önarcképe

Született20. század

Sziklay Sándor festőművész, író, költő.


Képzőművészi pályája[szerkesztés]

Az 1960-as évek elejétől tartja számon grafikáit, festményeit. Munkái eljutottak a világ számos országába. Hozzávetőleg százötven festménye van külföldi tulajdonban: az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, illetve Olaszország, Franciaország és Görögország mellett Európa csaknem minden országában.

Hazai kiállításokon, tárlatokon szerepelt többek között Kecskeméten, Szegeden, Debrecenben és Kaposváron. Képei megtalálhatók Budapesten és a megyeszékhelyeken, nagyvárosokban és számos kistelepülésen az ország egész területén.

2004-ben Hortobágyon, a Világörökség Napján festményeiből nyitottak meg tárlatot.

2007-től vezeti a Paletta alkotókört Szentesen, 2009 óta a Sziklay festőcsoport néven működő szabadiskolát is.

2008-ban Csongrád megye alkotói díját kapta.

Legutóbbi önálló kiállításai
  • 1997. Kecskemét, Görög Kulturális Központ
  • 2002. Szentes, Városi Galéria
  • 2002. Szegvár, Művelődési Központ
  • 2004. Hortobágy, Galéria
  • 2004. Nagytőke, Művelődési Ház
  • 2006. Szentes, Városi Könyvtár kiállítóterme
  • 2006. Kisújszállás, Papi Lajos Alkotóház
  • 2007. Mindszent, Művelődési Központ
  • 2011. Debrecen, Egyetem Galéria, Kossuth Egyetem
  • 2012. Szentes, Városi Könyvtár kiállítóterme
  • 2012. Debrecen, II. János Pál Intézet
  • 2013. Szentes, Verskötet és festmények bemutatója
  • 2017. Szentes, Városi Könyvtár

Irodalmi pályája[szerkesztés]

1965-től mintegy száz verse jelent meg napilapokban Juhos Sándor, Sziklay Sándor, Sziklay Juhos Sándor néven, 1966-tól irodalmi folyóiratokban is (Alföld 1966. 6. szám, Alföld 1967. 4. szám, Alföld 1968. 8. szám, Alföld 1969. 9. szám, Új Auróra 1980. 2. szám).

Írt néhány mesét, gyermekszínpadi művet. Megyei lapokban és különböző újságokban esszéket, glosszákat, más műfajú írásokat is publikált több kötetnyi mennyiségben. 2012-ben Örökség címmel közös verskötete jelent meg idősebb fiával, Juhos Lóránttal. 2013-ban a kötetet kiállítással egybekötve bemutatták.

Sziklay Sándor

JÓNÁS UTOLSÓ IMÁJA

Nézd Uram, Jónásod megtért.

Itt állok, ime előtted.

Adtál házat, hazát, barmokat, földet,

új várost, mely ismét rombadőlhet,

adtál sok asszonyt, ölelő kezet.

De immár vénülök Teremtőm, látod,

mint meződön ősszel kinn a virágok.

Bocsáss meg, mert én, gyarló féreg,

ezek után még mindig kérek:

olyan várost, mely álmaim álma,

amelynek fala örökké állna.

Dús fái közt sok-sok víg gyerek

kergetné sikongva a szelet –

s vén Jónásod lehajtva fejét

párezer évig szenderegne még.