Szigeti külváros (Pécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigeti külváros Pécs térképén

A Szigeti külváros – nevével ellentétben – Pécs egyik belső városrésze, mely az egykori Szigeti-kaputól a Makárig terjed.

Története[szerkesztés]

Már a 14. században létezett egy félsoros kis utcácska a Szigeti-kapu közelében, a várárok mentén.[1] A török hódoltság után 1687-ben összeírás készült Pécs házairól, telkeiről. Ebben a várfalon kívüli utcák neve nem szerepel. Valószínűleg azért, mert az összeírók a romos, égett házakra ügyet sem vetettek, hiszen a szegényes kis viskók nem képviselhettek nagyobb értéket. A várfalon kívüli utcák létezése mégis bizonyos, hiszen 1554-ben is voltak olyan utcák, amelyek a külvárosokhoz tartoztak, mint például a Kőhíd utca vagy a Fazekas utca.[2]

A városrész fejlődése a 18. század elején felgyorsult. 1787-ben - hogy a belvárosból könnyebben elérhető legyen - a város kisajátította a Barbakánhoz közel eső területet. Emiatt áttörték a városfalat, amelyet követően a Szigeti külváros területe egyre nőtt. 1713 és 1723 között már nyolc utca tartozott a városrészhez.

A 18. század elején jobbára fuvarosok, föld- és szőlőművelők laktak ezen a területen, amely a 19. és 20. században nyugati és déli irányban bővült jelentősen.

A városrészen épült a Zrínyi Miklós Hadapródiskola, melyet 1897-ben kezdtek építeni, és amelyet 1956-ban kapott meg a Pécsi Orvostudományi Egyetem.[3]

A városrészben állt a hírhedt Magasház, amely az 1989-es kiürítésétől a 2016-os lebontásáig Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete volt.

Határai, közlekedése[szerkesztés]

Északon az Ifjúság útja, az Alkotmány és a Kodály Zoltán utca, keleten a Klimó György utca, az Alkotmány utca, a Kórház tér, a Rákóczi út és a Szabadság utca, délen a 6-os főút (József Attila és Athinay utca), nyugaton a Tüzér és a Kürt utca határolja.

A városrészt átszelő Szigeti úton közlekedő járatok kapcsolatot teremtenek Uránvárossal (2, 2A, 27), Meszessel (2), a Budai külvárossal (27), Kertvárossal és Megyerrel (55, 55Y) is, a városrész keleti határán közlekedő járatok (34, 35, 36, 36, 37) a Mecsekoldal városrészeivel is.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Györffy, Árpád-kor 1987. 361.p.
  2. Pesti János: Pécs Történetéből 8. Font Márta és Vargha Dezső (szerk.) Pécs, 2001. 33-36.p.
  3. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]