Szidnon
| Szidnon | |
 | |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
|---|---|
| Kémiai képlet | C2H2N2O2 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A szidnon mezoionos heteroaromás vegyület. Nevét Sydney városáról kapta.[1]
A mezoionos vegyület azt jelenti, hogy az aromás gyűrűnek van pozitív és negatív töltése is, és mindkettő delokalizált, vagyis két vagy több atomhoz tartozik (bár a pozitív töltés a gyűrűhöz van rendelve).
A mezoionos vegyületeknek gyakorlatilag nincs töltésük, de a szerkezetük nem írható le töltés nélküli formában.
A szidnon egyúttal hidrazinszármazék is.
Iminszármazéka több gyógyszer szerkezetének része.
Felfedezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szidnont először az Earl & Mackney állította elő 1935-ben a N-nitrozo-N-fenilglicinnek ecetsav-anhidriddel történő dehidratálásával.
Kémiai szerkezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kémiai szerkezet nem írható le egyetlen formulával. A használt szerkezeti képlet megpróbálja összegezni a vegyület sokféle alakját, melyek közül alább kettőt tüntetünk fel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Nyerges Miklós: Azometin-ilidek; cikloaddíciók és elektrociklizációk (MTA doktori értekezés, 15. oldal)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sydnone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.