Kettős torzok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sziámi ikrek szócikkből átirányítva)
Csang és Eng Bunker litográfiája 1830-ból

A kettős torzok (latinul monstra duplicia) kialakulása egyfajta fejlődési rendellenesség, amely szét nem vált (köznyelvben „összenőtt”) egypetéjű ikrek létrejöttét eredményezi. Akkor alakulnak ki, ha a barázdálódó csíra kettéválása nem tökéletes. Ember esetén a kettős torzok bizonyos megjelenési formáit sziámi ikrek néven is illetik a köznapi beszédben. Meg kell jegyezni, hogy az embernél maga az ikerképződés is „rendellenesség”.

Történelme[szerkesztés]

A legkorábbi lelet egy 120 millió évesre becsült kétfejű Hyphalosaurus fosszília.[1] Embereknél az ókortól fogva maradtak fenn ilyen kettős torzokra utaló feljegyzések és emlékek. Többek szerint Ianus, a kétarcú isten figuráját is kettős torzok ihlethették. Az első név szerint ismert kettős torzok a „biddendeni kisasszonyok”, Mary és Eliza Chulkhurst voltak, akik 1100-ban születtek Biddendenben (Kent, Anglia), bár létezésük kérdéses. Amennyiben valóban éltek, a derekuknál lehettek összenőve. A legenda szerint 34 éves korukig éltek így, mikor Mary meghalt. Ekkor le akarták választani az életben maradt Elizát testvéréről, állítólag azt mondta: „együtt jöttünk, együtt is megyünk”. Hat órával később ő is elhunyt. A vagyonukat az egyházközösségre hagyták azzal a megkötéssel, hogy a közösség szegényeit minden húsvétkor meg kell vendégelniük. Ilyenkor az őket ábrázoló ostyákat osztottak szét az egybegyűltek között. Magyarországon is éltek a XVIII. században ilyen ikrek. Szőnyben 1701-ben született Gófitz Ilona és Judit,[2] akik a feneküknél, illetve a hátuknál voltak összenőve és 22 évet éltek. A „sziámi ikrek” Csang és Eng Bunker voltak, akik 1811-ben születtek Thaiföldön, akkori nevén Sziámban. Az ikreket a mellkasuknál lévő porcszalag kötötte össze, és ezzel a „látványossággal” járták be a világot és keresték meg vagyonukat. Később megszerezték az amerikai állampolgárságot, ahol letelepedtek, farmot építettek, házasságot kötöttek egy testvérpárral, és összesen 21 gyermekük született. Végül 1874-ben, 63 éves korukban haltak meg tüdőgyulladás, illetve szívroham következtében. A korábbi ismert kettős torzak ellenére általuk lett világszerte ismert ez a jelenség. Ennek ellenére a „sziámi ikrek” elnevezés általános használata csak a köznapi nyelvben terjedt el, a tudományban a „kettős torzok” kifejezést használják.

Összenőtt vaddisznó Albrecht Dürer metszetén

A rendellenesség[szerkesztés]

A jelenség lényege, hogy az egypetéjűiker-képződés során a kezdetben egy, de aztán két darabra szétváló embriócsomó osztódása nem fejeződik be teljesen időre, embernél a terhesség 15. napjáig. Ennek oka általában az, hogy a folyamat eleve későn indul el. Ebben az esetben a szétválás megreked, és az embriócsomók így, félig-meddig összenőve folytatják tovább a fejlődésüket. A késlekedés oka, ahogy maga az ikerképződés oka is egyelőre nem ismert. Attól függően, hogy hol és mekkora mértékben maradt meg a kapcsolódás, dől el, hogy az ikrek melyik testrésze és mennyire érintett a rendellenességben, és így az is, hogy mennyire életképesek. Az összenövés jellemzően a törzs különböző részein fordulhat elő, úgy mint a derékon, ágyékon, hason, háton, fenéken és mellkason, valamint a fejen, azon belül is az agykoponya területén. Az összenövés bizonyos végtagok és egyéb testrészek rendellenes fejlődését is eredményezheti. Az egészen enyhe, porcos összenövéstől a súlyos, fejet, vagy akár az egész testet érintő; élettel össze nem egyeztethető belsőszervi rendellenességeket is előidéző formákig a rendellenesség mintegy 80 változatát különítik el. Érdekesség, hogy a kettős torzok többsége lány.

Változatok[szerkesztés]

A kettős torzokat két fő csoportra lehet osztani: szimmetrikus (latinul duplicitas symmetros) és aszimmetrikus ikrekre (duplicitas asymmetros).

A szimmetrikus ikrek egy vagy két szimmetriasík mentén vannak összenőve. Ekkor az ikrek mindkét tagja nagyjából ugyanannyira érintett, ugyanannyira fejlett, illetve ugyanannyira fejletlen. Ha az összenövés enyhe, porcos, belső szerveket vagy a vérkeringést nem érinti a műtéti szétválasztás esélyei igen jók. Nagyobb, súlyosabb összenövés esetén azonban a kockázat is nagyobb az elvérzésre, fertőzésre, vagy más egyéb szövődményre, különösen ha idősebb korban kívánják azt végrehajtani. Ez persze csak azokra az ikrekre vonatkozik akik nem eleve életképtelenek, vagy akik állapotuk ellenére túlélik az első néhány hetet. Azt is mérlegelni kell adott helyzetben, hogy a szétválasztással nem romlik-e az ikrek életminősége. Vannak olyan ikrek, akik összenőtt állapotban képesek teljes életet élni. Minden eset egyedi, ezért egyedileg kell a lehetőségeket is számba venni.

Aszimmetrikus ikrek esetében csak az egyik iker fejlődik ki teljesen, a másik iker csak részlegesen fejlett, gyakran torz, súlyos testi hiányosságokkal rendelkező képződmény, afféle parazita, akit "vendégikernek" is hívnak. Ez gyakran csak egy kis daganatból álló, de akár jobban is kifejlődő, és akár részleges életjeleket is mutató képződmény a rendesen kifejlett iker bármely testrészéhez kapcsolódva megjelenhet. Állhat a részleges törzsből, végtagokból, fejből is. Paraziták esetében nem kérdéses a műtéti eltávolítás, hisz a képződmény fejletlensége okán önálló életre teljesen képtelen, így nincs igazán etikai probléma a leoperálásukkal, de volt rá példa, hogy a (fejlettebb) parazitát is elkeresztelték, és az eltávolítás után el is temették.

Egy harmadik, különleges csoport megnevezése fetus in fetu, ami annyit tesz: magzat a magzatban. Ebben az esetben az anyaméhben az egyik embriót felszívja a másik, erősebb embrió, és az is előfordulhat, hogy ennek ellenére amaz a testvérében próbál meg sikertelenül kifejlődni. Ezért ebből a magzatból teratóma lesz a testvére szervezetében, egy olyan daganat, amely általában a magzat „emészthetetlen” maradványait tartalmazza, úgy mint fogak, köröm, haj. Ez a daganat a test különböző részein megtelepedhet, kis méretben, tünet nélkül hosszabb ideig is megbújhat a szervezetben, de ha a benne lévő magzat a parazitákhoz hasonlóan félig-meddig kifejlődik a daganat egész nagyra is nőhet, és problémákat okozhat. A teratómákat, ha észlelték őket természetesen szintén operációval kell eltávolítani.

Manapság[szerkesztés]

A korai orvosi diagnosztika fejlődéséből kifolyólag a fejlett világban egyre kevesebb a kettős torz: az ultrahang terjedésével a magzat állapota már a fejlődés korai szakaszában is látható, és ilyenkor sokan döntenek az abortusz mellett. Így a fejlett világban körülbelül minden 200 ikerpárra jut egy kettős torz. A napjainkban a médiába kerülő kettős torzok zömmel a világ fejletlenebb országaiból származnak, ahol nem derítik fel a terhesség alatt ezeket a rendellenességeket a közegészségügy elmaradottabb mivolta miatt, vagy ahol valamilyen okból nem végeznek abortuszt.

Források[szerkesztés]

  • Dr. Göllesz Viktor. A fejlődéstan alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 963-187-743-4 (1997) 
  • Törő Imre: Az ember fejlődése
  • Georges M. Gould & Walter L. Pyle: Orvosi talányok enciklopédiája, ISBN 9630299569
  • Das vorzüglichste Cabinett - Die Meckelschen Sammlungen zu Halle (Saale), ISBN 3899233018

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ancient Reptile Has Two Heads, 2007. január 18. (Hozzáférés: 2014. november 27.)
  2. http://silver.drk.hu/hu/content/2013-aprilis

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kettős torzok témájú médiaállományokat.

Minden, amit a sziámi ikrekről fontos tudni ng.hu