Szerkesztő:Pagony
| Pagony | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Admin
Kerek 14 éve szerkesztek, a Wikipedia 15. születésnapján, 2016. január 15-én választottak meg másodszor adminisztrátornak. Remélem, jó ómen. :)
Szócikkek
(Súgó 1)
(Súgó 2)
(Súgó 3)
(Topviews)
Oroszok
Marina Cvetajeva (Az 1. szócikkem. Az 1. kiemelt szócikk orosz szerzőről, az 1. kiemelt szócikk 20. századi költőről, a 2. kiemelt szócikk olyan költőről, aki nem az ókorban alkotott. Kezdőlapon szerepelt 2010. július 29. és augusztus 1. között.) · Andrej Voznyeszenszkij · Bella Ahmadulina
Angolok, amerikaiak
Sir Gawain és a Zöld Lovag (Az 1. kiemelt szócikk a nagy takarítás után újraírtak közül. Az 1. kiemelt szócikk angol verses műről. Kezdőlapon szerepelt 2011. február 21. és 24. között.) · Beda Venerabilis (Újraírva. Az 1. kiemelt életrajz angol szentről és angol íróról. Kezdőlapon szerepelt 2012. február 13. és 16. között.) · Beowulf (újraírva) · Ernest Francisco Fenollosa · Thomas Blake Glover · Townsend Harris · Lafcadio Hearn
Más
Ngũgĩ wa Thiong’o (átnevezés után átdolgozva, kibővítve) · Tomas Tranströmer · Minden elmúlik egyszer · Wisława Szymborska (a halála alkalmából, sajnos)
Japánok
Muraszaki Sikibu (Az 1. kiemelt szócikk a japán irodalom témaköréből. Kezdőlapon szerepelt 2013. február 14. és 17. között.) · Ótomo no Tabito · Vaka · Japán költők, írók listája · Isze úrhölgy (a leghosszabb cikk róla az iw-k közt, beleértve a jawikit is) · Ósikócsi no Micune · Tosza nikki (jelenleg csak 7 másik wikin van róla szócikk) · Csikamacu Monzaemon · Csúsingura (a huwiki 170 000. szócikke) · Takeda Izumo (úgy tűnik, az egész interwiki-birodalomban csak a jawikinek, a frwikinek meg a dewikinek van még róla cikke) · Ihara Szaikaku · Karai Szenrjú (jelenleg csak 4 másik wikin van róla szócikk) · Ueda Akinari · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki (jelenleg csak 6 másik wikin van róla szócikk) · Ibusze Maszudzsi · Isikava Dzsun (jelenleg csak 7 másik wikin van róla szócikk) · Isikava Tacuzó (jelenleg csak 5 másik wikin van róla szócikk) · Isikava Takuboku · Itojama Akiko (jelenleg csak 6 másik wikin van róla szócikk) · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Murakami Rjú · Nagai Kafú · Inoue Jaszusi · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi (jelenleg csak 5 másik wikin van róla szócikk) · Óoka Makoto (jelenleg csak 6 másik wikin van róla szócikk) · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Ueda Bin · Tanizaki Dzsunicsiró · Kibi no Makibi · Fudzsivara no Kijokava (jelenleg csak 6 másik wikin van róla szócikk) · Nara-kor · Csóka (versforma) · Szedóka (jelenleg csak 3 másik wikin van még róla szócikk) · Dazaifu · Dzsómon-kor · Jajoi-kor · Kofun-kor · Aszuka-kor · Kamakura-kor · Muromacsi-kor · Azucsi–Momojama-kor (újraírva) · Edo-kor (újraírva) · Meidzsi-kor (újraírva) · Taisó-kor · Sóva-kor · Heiszei-kor · Jamatai · Jamato-udvar · Jamatotakeru · Haniva · Aszukadera · Taika-reform · Kamakura-bakufu · Taira–Minamoto-háború · Asikaga Takaudzsi · Zuihicu · Jamato-e · Kara-e · Tusfestés (japán) · Kakemono · Emakimono · Acutai nagyszentély · Ainuk (nép) · Akasaka Prince Hotel · Akutagava-díj · Japán alkotmánya · Amanohasidate · Amateraszu Ómikami · Amerikai–japán biztonsági egyezmény · Nagy-kelet-ázsiai Közös Felvirágzás Övezete · Tange Kenzó · 442. ezredharccsoport · Nakajama no Tadacsika (jelenleg csak 3 másik wikin van róla szócikk) · Ukijo-e · Aoi macuri · Kinkakudzsi · Aszakusza · Biva-tó · Bjódóin · Burakumin · Csionin · Csónin · Dószodzsin · Daitokudzsi · Daruma · Dzsakkóin (jelenleg csak a japán és a kínai wikin van még róla szócikk) · Dzsidai macuri · Dzsizó (ksitigarbhásított iwikik vannak csak róla) · Dzsócsó · Dzsódo · Dzsódo sin · Edo-bakufu · Ennin · Enosima · Enrjakudzsi · Tensó-kori követjárás · Ezók · Ginkakudzsi · Nambokucsó · Február 26-i incidens · Fekete Óceán Társaság · Fekete Sárkány Társaság · Fudzsivara család · Fukuzava Jukicsi · Fumi-e · Fusimi Inari-nagyszentély · Genró · Gensin · Geta (lábbeli) · Hacumóde · Hacuuma · Csagucsagu umakko · Ema · Gohei · Hacsikó · Hacsimaki · Csú · Hamarikjú park · Rokumeikan · Haszedera · Gunki monogatari · Joseph Heco · Heian-szentély · Heidzsi-lázadás · Heike monogatari · Hiei-hegy (a nagy törlések utáni második, „hamis” 180 000. szócikk) · Hie-nagyszentély · Higasi Hongandzsi (a 2011-es esztendő 2. szócikke 00:00-kor 
) · Hie-szentély (a 2011-es esztendő 3. szócikke 00:00-kor 
) · Higasijama-kultúra · Higucsi Icsijó · Himedzsi várkastély · Hoszokava Grácia · Japán hajnalka · Hódzsóki · Hódzsó no umi · Hógen-lázadás · Hónen · Inari · Inoue Kaoru · Inró · Ikkó ikki · Isijama Hongandzsi · Iszei nagyszentély · Ivakura-misszió · Jakusidzsi · Jamagata Aritomo · Csósú · Hosszó · Jamasita Tomojuki · Hanrendszer · Japan bashing · Japonisme · Jaszaka-szentély · Jaszukuni-szentély · Josida Kenkó · Josida Sigeru · Josida Sóin · Júgen · Kabuki (átírva) · Kamo no Csómei · Kannon · Kappa · Japán kerámia · Kereszténység Japánban · Kijomizudera · Komainu · Kuroda Szeiki · Kúkai · Minamoto no Joritomo (átírva) · Minamoto család · Mitsubishi · Mjóó · Mori Hanae (én még vásároltam réges-rég a 2010-ben lebontott omoteszandói áruházában 
) · Muromacsi-bakufu · Kokugaku · Motoori Norinaga · Nanzendzsi · Nunotani Building (egyetlen más wikin sincs róla cikk) · Adzsiszukitakahikone · Akaruhime · Akigui no usi · Harminchat költőgéniusz · Abe no Hirafu · Abe no Joritoki (jelenleg csak 4 másik wikin van róla cikk) · Hjúga (DDH–181) · Isze (DDH–182) · Kódó
Magyarok
Dobozi Eszter · Pálfalvi Lajos · Csatlós János · Szabó Ede · Szíjgyártó László · Brodszky Erzsébet · Györffy Miklós
Litvánok
Medininkai vár · Vasfarkas (mitológiai alak) · Stogastulpis · Saulė · 2019-es litvániai elnökválasztás · Ingrida Šimonytė · Gitanas Nausėda · Saulius Skvernelis · Viktorija Daujotytė · Inija Trinkūnienė · Litván Nyelvi Intézet · Eglė kígyókirályné · Saulius Tomas Kondrotas · Jūratė és Kastytis · Haza Szövetség – Litván Kereszténydemokraták ·
Keresztesek
Ibelinek
Ibelin vára · Ibelin nemzetség · Ibelin Bariszan · Ibelin Hugó · Ibelin Balduin · 
Ibelin Balian · Ernoul, Ibelin Balian apródja, krónikás · Ibelin Eschiva · I. Ibelin János bejrúti úr · Ibelin Fülöp · Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf · Ibelin Balian bejrúti úr · Ibelin János arszúfi úr · Ibelin Helvis · Szidóni Balian
Mások
IV. Toroni Henfrid · II. Caesareai Valter · Szidóni Rajnald · Harmadik keresztes hadjárat · Arszúfi csata · Courtenay Ágnes · I. Izabella jeruzsálemi királynő · A Jeruzsálemi Királyság vazallusai · III. Bohemund antiochiai fejedelem
Gyakori források
A
- ↑ Ambroise: Ambroise: The History of the Holy War. Ford. Marianne Ailes, szerk. Malcolm Barber. Woodbridge: Boydell Press. 2003.
- ↑ Archer 1900: Archer, Thomas Andrew, ed: The Crusade of Richard I. 1189-92: Extracts from the Itinerarium Ricardi, Bohâdin, Ernoul, Roger of Howden, Richard of Devizes, Rigord, Ibn Alathîr, Li Livres, Eracles, Etc. London: David Nutt. 1900.
- ↑ Asbridge 2012: Asbridge, Thomas: The Crusades: The War for the Holy Land. London: Simon & Schuster. 2012.
B
- ↑ Baldwin 1969: Baldwin, Marshall W: The Decline and Fall of Jerusalem, 1174–1189. In A History of the Crusades, Volume I: The First Hundred Years. Setton, Kenneth M., Baldwin, Marshall W. (szerk.). Madison: The University of Wisconsin Press. 1969. 590–621. o.
- ↑ Barber 1993: Barber, Malcolm: The New Knighthood: A History of the Order of the Temple. Cambridge: Cambridge University Press. 1993.
- ↑ Barber 2003: Barber, Malcolm: „The career of Philip of Nablus in the kingdom of Jerusalem”, in: The Experience of Crusading, vol. 2: Defining the Crusader Kingdom. Ed. Edbury, Peter and Phillips, Jonathan. Cambridge: Cambridge University Press. 2003.
- ↑ Barber 2012: Barber, Malcolm: The Crusader States. London: Yale University Press. 2012.
- ↑ Boas 2016: Boas, Adrian: The Crusader World. London: Routledge. 2016.
C
D
- ↑ De Expugnatione 1962: De Expugnatione Terrae Sanctae per Saladinum Libellus, in: The Crusades: A Documentary Survey. Trans. James A. Brundage. Milwaukee: Marquette University Press. 1962.
E
- ↑ Edbury 1991: Edbury, Peter W: The Kingdom of Cyprus and and the Crusades 1191–1374. Cambridge: Cambridge University Press. 1991.
- ↑ Edbury 1997: Edbury, Peter W: John of Ibelin and the Kingdom of Jerusalem. Woodbridge: Boydell Press. 1997.
- ↑ Edbury 2001: Edbury, Peter: „The De Montforts in the Latin East”, in: Thirteenth Century England VIII: Proceedings of the Durham Conference 1999. Woodbridge: The Boydell Press. 2001.
- ↑ Edbury 2015: Ernoul, Eracles and the Beginnings of Frankish Rule in Cyprus, 1191–1232. In Edbury, Peter W: Medieval Cyprus: A Place of Cultural Encounter. New York: Waxmann Verlag. 2015.
- ↑ Edbury 2016: Edbury, Peter W: The Conquest of Jerusalem and the Third Crusade: Sources in Translation. London: Routledge. 2016.
- ↑ Edbury 2017: Ernoul, Eracles and the Fifth Crusade. In Edbury, Peter W: The Fifth Crusade in Context: The Crusading Movement in the Early Thirteenth Century. London: Routledge. 2017.
F
- ↑ Folda 2005: Folda, Jaroslav: Crusader Art in the Holy Land. Cambridge: Cambridge University Press. 2005.
- ↑ France 2015: France, John: Great Battles: Hattin. Oxford: Oxford University Press. 2015.
G
- ↑ Gaggero 2012: (2012) „La Chronique d'Ernoul: problèmes et méthode d'édition”. Perspectives médiévales 34.
- ↑ Gaggero 2018: Western Eyes on the Latin East: The Chronique d'Ernoul et de Bernard le Trésorier and Robert of Clari's Conquête de Constantinople. In Gaggero, Massimiliano: The French of Outremer: Communities and Communications in the Crusading Mediterranean. (hely nélkül): Fordham University Press. 2018.
- ↑ Gillingham 2002: Gillingham, John: Richard I. New Haven: Yale University Press. 2002.
- ↑ Grousset 1936: Grousset, René: Histoire des croisades et du royaume franc de Jérusalem – III. 1188–1291. Párizs: Perrin. 1936.
H
- ↑ Hamilton 2005: Hamilton, Bernard: The Leper King and His Heirs. Cambridge: Cambridge University Press. 2005.
- ↑ Hamilton 2016: Hamilton, Bernard: Queen Alice of Cyprus. In The Crusader World. Boas, Adrian J. (szerk.). London: Routledge. 2016. 225–240. o.
- ↑ Handyside 2015: Handyside, Philip D: The Old French William of Tyre. Leiden: Brill. 2015.
- ↑ Hosler 2018: Hosler, John D: The Siege of Acre, 1189–1191. New Haven: Yale University Press. 2018.
J
- ↑ Joinville 2008: Jean de Joinville – Geofrey Villehardouin: Chronicles of the Crusades. Trans., notes Caroline Smith. London: Penguin Books. 2008.
- ↑ Jones 2019: Jones, Dan: Crusaders. London: Head of Zeus. 2019.
K
- ↑ Kennedy 1994: Hugh Kennedy: Crusader Castles. Cambridge: Cambridge University Press. 1994. ISBN 0 521 79913 9
L
- ↑ Lambert 1997: Lambert, Sarah: Queen or Consort: Rulership and Politics in the Latin East, 1118–1228. In Queens and Queenship in Medieval Europe: Proceedings of a Conference Held at King's College London. Duggan, Anne J. (szerk.). Woodbridge: Boydell Press. 1997. 153–169. o.
- ↑ Lambert 2016: Lambert, Malcolm: God's Armies. Crusade and Jihad: Origins, History, Aftermath. New York: Pegasus Books. 2016.
- ↑ Lee 2016: Lee, Jeffrey: God's Wolf. The Life of the Most Notorious of All Crusaders, Reynald de Chatillon. London: Atlantic Books. 2016.
- ↑ Lewis 2019: Lewis, Kevin James: The Counts of Tripoli and Lebanon in the Twelfth Century. London: Routledge. 2019.
- ↑ Lignages: Lignages d'Outremer. Szerk. Marie-Adélaïde Nielen. (hely nélkül): Académie des inscriptions et belles-lettres. 1993.
- ↑ Lock 2006: Lock, Peter: The Routledge Companion to the Crusades. London: Routledge. 2006.
M
- ↑ Maalouf 2012: Maalouf, Amin: A keresztes háborúk arab szemmel. Budapest: Európa. 2012.
- ↑ Marshall 1992: Marshall, Christopher: Warfare in the Latin East, 1192–1291. Cambridge: Cambridge University Press. 1992.
- ↑ Mas Latrie 1871: Chronique d'Ernoul et de Bernard le Trésorier. Paris: Société de l'histoire de France. 1871.
- ↑ Mayer 1982: Mayer, H. E: „Carving Up Crusaders: The Early Ibelins and Ramlas”, in: Outremer: Studies in the history of the Crusading Kingdom of Jerusalem presented to Joshua Prawer. Jerusalem: Yad Izhak Ben-Zvi Institute. 1982.
- ↑ Mayer 1990: Mayer, H. E: The Crusades. Second Edition. Oxford: Oxford University Press. 1990.
- ↑ Mayer 1994: Mayer, Hans E: Kings and Lords in the Latin Kingdom of Jerusalem. Aldershot: Variorum. 1994. ISBN 0 86078 416 9
- ↑ McLynn 2007: McLynn, Frank: Lionheart and Lackland. London: Vintage. 2007.
- ↑ MedLands: fmg.ac: MedLands, Jerusalem Nobility. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
- ↑ Morgan 1973: The Chronicle of Ernoul and the Continuations of William of Tyre. Morgan, M. Ruth (szerk.). Oxford: Oxford University Press. 1973.
N
- ↑ Nicholson 2006: Nicholson, Helen.szerk.: Alan V. Murray: Ernoul, The Crusades: An Encyclopedia. ABC-CLIO (2006)
P
- ↑ Painter 1969: Painter, Sidney: The Third Crusade: Richard the Lionhearted and Philip Augustus. In A History of the Crusades, Volume II: The Later Crusades, 1189–1311. Setton, Kenneth M., Wolff, Robert Lee, Hazard, Harry (szerk.). Madison: The University of Wisconsin Press. 1969. 45–85. o.
- ↑ Pangonis 2021: Pangonis, Katherine: Queens of Jerusalem. London: Weidenfeld and Nicholson. 2021.
- ↑ Peters 1971: Christian Society and the Crusades, 1198-1229. Szerk. Peters, Edward. Philadelphia: University of Pennsylvania Press. 1971.
- ↑ Phillips 2020: Phillips, Jonathan: The Life and Legend of the Sultan Saladin. London: Vintage. 2020.
- ↑ Pörtner 1985: Pörtner, Rudolf: A Szent Sír hadművelet. Ford. Mészáros Klára, szakmai ell. Rázsó Gyula. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1985.
- ↑ Prawer 1972: Prawer, Joshua: The Crusaders' Kingdom. London: Phoenix Press. 1972.
- ↑ Prawer 1980: Prawer, Joshua: Crusader Institutions. Oxford: Clarendon Press. 1980.
R
- ↑ Read 2001: Read, Piers Paul: A templomosok. Budapest: Gulliver. 2001.
- ↑ Regesta: Regesta Regni Hierosolymitani MXCVII-MCCXCI and Additamentum. Szerk. Reinhold Röhricht. Berlin: (kiadó nélkül). 1893–1904.
- ↑ Richard 1999: Richard, Jean: The Crusades. Cambridge: Cambridge University Press. 1999.
- ↑ Riley-Smith 1973: Riley-Smith, Jonathan: The Feudal Nobility and the Kingdom of Jerusalem, 1174–1277. London: Macmillan Press. 1973.
- ↑ Riley-Smith 1997: Riley-Smith, Jonathan: The First Crusaders, 1095-1131. Cambridge: Cambridge University Press. 1997.
- ↑ Riley-Smith 2014: Riley-Smith, Jonathan: The Crusades. A History. Third Edition. London: Bloomsbury Publishing. 2014.
- ↑ Runciman 1999: Steven Runciman: A keresztes háborúk története. Szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest: Osiris. 1999. ISBN 963 379 448 X
S
- ↑ Shirley 2016: Crusader Syria in the Thirteenth Century: The Rothelin Continuation of the History of William of Tyre with Part of the Eracles or Acre Text. London: Routledge. 2016.
T
- ↑ Tibble 2020: Tibble, Steve: The Crusader Armies. New Haven: Yale University Press. 2020.
- ↑ Tyerman 2007: Tyerman, Christopher: God's War: A New History of the Crusades. London: Penguin Books. 2007.
- ↑ Tyre 1943: William of Tyre: A History of Deeds Done Beyond the Sea. Trans. E. A. Babcock and A. C. Krey. New York: Columbia University Press. 1943.
W
- ↑ Williams 1970: Williams, Patrick A: The Assassination of Conrad of Montferrat: Another Suspect? Traditio, 26. sz. (1970) 381–389. o. doi
Z
- ↑ Zöllner 1980: Zöllner, Walter: A keresztes háborúk története. Ford. Jólesz László, szerk. Kulcsár Zsuzsanna. Budapest: Kossuth. 1980.
Egyebek
Orosz irodalom · Japán irodalom
Elismerések
posta 2010. május 29., 14:02 (CEST)
|
A wikikönyvfesztivál díja | |
Pagonynak a magyar és a világirodalom (főleg az angol és japán nyelvű) szócikkeinek javításáért. Cassandro  Ħelyi vita 2010. július 15., 18:42 (CEST)
|
|
Járőrcsillag | |
| Köszönettel a takarítótevékenységért és a vandál szerkesztések gyors visszaállításáért. Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2010. augusztus 12., 00:09 (CEST) |
|
Japanológiai mellretűzendő | |
Pagonynak a felkelő nap országa megannyi jeles tollforgatója és lantpengetője jobb megismertetése terén végzett lankadatlan munkássága elismeréseképpen. Bennó iroda 2010. augusztus 14., 15:46 (CEST)
|
|
Az év szócikke 2010 | |
A 2010-es "Az év szócikke" versenyen a Sir Gawain és a Zöld Lovag című szócikked a Nyelv, irodalom, színház és film kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálunk! -- OrsolyaVirág HardCandy 2011. március 2., 21:03 (CET)
|
|
Az év szócikke 2010 | |
| A 2010-es "Az év szócikke" versenyen a Marina Ivanovna Cvetajeva című szócikked a Nyelv, irodalom, színház és film kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! -- OrsolyaVirágHardCandy 2011. március 2., 21:03 (CET)
|
|
|
Az év szócikke 2012 | |
| A 2012-es Az év szócikke versenyen a Muraszaki Sikibu című szócikked a nyelv és irodalom kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! – OrsolyaVirágHardCandy 2013. március 7., 21:20 (CET)
|
|
|
Az év szócikke 2020 | |
| A 2020-as Az év szócikke versenyen a Ibelin Balian című szócikked a Történelmi életrajz kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:24 (CET) |
|
Az év szócikke 2020 | |
| A 2020-as Az év szócikke versenyen a Harmadik keresztes hadjárat című szócikked a Vallás kategóriában az első helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:35 (CET) |
|
Köszönettel | |
| az elhivatott TMB-lezárónak Rlevente  üzenet 2017. május 19., 05:59 (CEST)
|
|
Adminmunkádért | |
A nagy TMB-takarításért, így végre megint átlátható az oldal. – EniPort  eszmecsere 2017. október 18., 20:59 (CEST)
|
|
Kiwi | |
Kiváló Wikipédista díj 100 szerkesztőtől, a közel 10 éve végzett áldozatos munkádért, a kiemelkedő adminisztrátori tevékenységedért, a sok-sok javításáért, visszaállításért, vandálok elleni küzdelemért, amit éjjel-nappal végzel, az általad írt szócikkekért és amiért mindig fordulhatunk hozzád egy kis japán vagy orosz nyelvi segítségért (is). További jó munkát kívánunk! Gg. Any Üzenet 2019. szeptember 4., 22:22 (CEST)
|
|
„Öreg róka” elismerés | |
| Több mint tíz évnyi szép munkádért. Gratulálok! További szép munkákat itt a Wikipédiában! – Napkirály postaláda 2019. december 27., 10:59 (CET) |
|
Egy díj neked! | |
| Intézkedésedet szépen köszönném meg e csillaggal, melyet itt és most küldök el. Alfa-ketosav vita 2023. november 17., 21:17 (CET) |
Hogy állok
| Pagony szerkesztő 11. szintű.
A következő szint eléréséhez a következő feltételek teljesültek:
Frissítve: 2024. április 19., 16:29 |
Merre jártam
 Anglia (rengetegszer)
|
 Csehország
|
 Franciaország
|
 Görögország
|
 Horvátország
|
 Írország (háromszor)
|
 Japán (kétszer)
|
 Jersey Bailiffség
|
 Lengyelország (kétszer)
|
 Málta
|
 Németország (többször)
|
 Olaszország (többször)
|
 Oroszország
|
 Románia
|
 San Marino
|
 Svédország
|
 Szlovénia
|
 Törökország
|
 USA
|
 Üzbegisztán
|
 Wales
|