Szerkesztő:Gyimhu/piszkozat/Forrás

A forrás hitelesnek tekintett hely, ahonnan valamilyen információ származik.

Az olvasó számára forrás minden számára eléhető hely, ahonnan megbízható információhoz juthat, legyen az könyv, internetes cikk, magyar vagy éppen angol Wikipédia.

A Wikipédián belül forráson a szócikket (vagy egy állítását) alátámasztó, megbízható és ellenőrizhető információt értünk.

A Wikipédia internetes lexikon. A papírra nyomtatott lexikonban nincs megadott forrás, mivel a lexikon szerkesztőit úgy kérik fel, hogy eleve megbíznak a szaktudásukban.

A forrás szempontjából a Wikipédia a tudományos cikkekhez hasonlít: nem bízunk meg eleve az állításaiban. A tudományos világban a cikk értékét (ezzel együtt megbízhatóságát) azzal mérik, hogy hány más cikk hivatkozik rájuk.

A(z angol) Wikipédia ilyen szemmel nézve nagyon jól áll: a nagy kémiai adatbázisok szinte mindegyike hivatkozik rá. (A Wikipédia pedig ezekre az adatbázisokra.) A tudományos világban nem elfogadott, ennek ellenére terjed a Wikipédia megadása forrásként. A körbehivatkozás pedig a tudományos világban is általános.

A Wikipédia megbízható. A Wikipédia sok információt tartalmaz.

Miért nem forrás a Wikipédia?

A forrásra van egy megkötés: senki nem lehet önmaga forrása. Ezzel a megkötéssel a tudományos világ sem nagyon tud mit kezdeni. A szerzők szokták önmagukat (is) idézni forrásként.

A magyar Wikipédiában a problémát úgy kezelik, hogy Wikipédia szócikk (sem magyar, sem más nyelvű) nem lehet forrás. Ez még akkor is így van, ha a magyar szócikk más nyelvű Wiki-szócikk fordítása. Ezzel a szabály önmagának mond ellen. A fordító forrása az idegen nyelvű szöveg, aminek a megbízhatóságát senki nem vonja kétségbe (külső szakemberek is elismerik), sokan szerkesztik, jól működik a hibajavítás.

A megkötésnek (hogy Wikipédia nem lehet forrás) egyetlen ésszerű okát látom: senki ne idézhesse önmagát forrásként. Miután a magyar Wikiben egy szakterületen kevesen dolgoznak, a veszély fennáll. Az a lehetőség viszont nem életszerű, hogy valaki a saját cikkét fordítja angolból a magyar Wikibe, és forrásként tünteti fel.

Summa summarum: helyes lenne legalább a legnagyobb Wikipédiákat forrásként elfogadni. Elsősorban az angolt (mint legnagyobbat, következésképp legmegbízhatóbbat). (A kisebbeket azért nem, mert pl. szuahéli nyelven kevesen tudnak e hazában, következésképp az ilyen cikk ellenőrzése sem megoldott.)

A forrás megkülönböztetése

Egy tudományos cikkben kétféle forrás van: az egy állítást alátámasztó (lábjegyzet), és a cikket tudományosan megalapozó (irodalomjegyzék).

A Wiki tudományos ismeretterjesztést végez, vagyis olyan kiegészítő információkat is közölnie kell, amire a tudományos cikkben nincs szükség. Ezek a magyarázó hivatkozások és kiegészítő információk.

A cikk ellenőrizhetősége érdekében a forrást meg kellett különböztetni a kiegészítő információktól. Erre az a szerencsétlen technikai megoldás született, hogy más helyre kell őket írni a cikkben. A források a Források és Jegyzetek, a kiegészítő információk a szócikk törzsében levő linkekbe és a Kiegészítő információk fejezetbe került.

Az olvasó nem a cikk állításait akarja ellenőrizni, hanem információhoz akar jutni. (Az információt esetleg ellenőrzi más forrásból.) Őt nem érdekli, hogy az információt felhasználták-e a cikkhez. Őt az információ érdekli. Vagyis zavarja a számára azonos információ ilyen csoportosítása, ami csak feleslegesen bonyolítja a cikk szerkezetét.

A Wikipédia az olvasókért van, nem a szerkesztőkért. Ez a megoldás ezt az elvet sérti meg.

A forrás ellenőrizhetősége

Egy jó szócikkben sok forrás van, melyek ráadásul sokszor csak kevesek számára hozzáférhető (könyvek, melyeknek a kivonatára is csak jó esetben van link, vagy jelszavas internetes adatbázisok).

A fordításkor elvárás lenne, hogy ezeket ellenőrizzük, mielőtt ávesszük - csak éppen lehetetlen. Az elvárás pedig azért van, mert az angol cikket nem tekintjük forrásnak, tehát nem vehetjük figyelembe az ott felhasznált forrásokat. Pedig a fordító számára az idegen nyelvű cikk a forrás.

Tudományos cikk fordításakor a magyar cikkbe beemelik az eredeti cikk irodalomjegyzékét. Ennek az az oka, hogy a fordítás olvasója nem fér hozzá az eredeti cikkhez. A Wikipédiában azonban ez nem így van. Teljesen felesleges megismételni az eredeti cikk forrásait. A fordítás jelzése elég az olvasónak. (A másik lehetőség, hogy ellenőrzés nélkül vesszük át. Viszont a másolásnak van még egy hátránya: nem követi az eredeti változásait. Előnye viszont, hogy nem hagyjuk el a magyar Wikit.)

Ha a források hozzáférhetők, azok végigolvasása nagy munka, azokban a cikk egyes részeit megtalálni ugyancsak. A szakértő lektornak megvannak a forrásai, vagy ki tudja választani az irodalomjegyzékből a megfelelő cikkeket.

Ha a cikk egyik állítására lábjegyzetet akarunk tenni, a hivatkozás rögtön forrássá válik, holott lehet, hogy a hivatkozásból egyetlen adatot használunk fel.

Ezek az érvek a mellett szólnak, hogy nem érdemes elkülöníteni a forrásokat a kiegészítő információktól. Ha ehhez mégis ragaszkodunk, más, az olvasót nem zavaró technikai megoldást kellene találni.

Összefoglalás

A források, külső hivatkozások és lábjegyzetek számára elég volna két fejezet. Az egyik a jelenlegi Jegyzetek, ahová azonban iWikit és kellene tudni írni. A másik az összevont Kiegészítő információk és Kapcsolódó szócikkek, ugyancsak iWiki-lehetőséggel (amit szükség esetén ketté lehet választani forrásokra és egyebekre). Ezáltal a források ugyan nem lesznek kitüntetettek, de az állításról úgysem az a fontos, honnan származik (ez is kideríthető, bár egy kicsit nehezebben), hanem hogy igaz-e. Ez pedig egybeesik az olvasó érdekével.

A hivatkozás nyelvét minden esetben jelezni kell (ez alól nem kivétel az iWiki sem), és azt is, hogy a link a Wikipédián belül marad.